Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

I. Esztergom topographiája

A 66 méternyi magasságú Várhegytől nem messze a szenttamási hegy emelkedik. A Zainárdhegy éjszaki oldalánál a Duna kelet­re kanyarodik s gyönyörű vidéket mutat. Esztergomtól délnyu­gatra a Duna mellett vizenyős lapály terül el, mely délkelet felé lejtőmenetesen emelkedik s Dorog és Kesztölcz között, mint széles őv vonul végig. Párkány fölött szép sikság terül el, itt-ott hullámos emelkedéssel. A háttérben Hont és Nógrád hegyor­mai kéklenek s méginkább emelik a vidék szépségét. A turista nem felejti el azt a fönséges panorámát, melyet a várhegy ormáról szemlél. Esztergom kies fekvése, a lombos partok közt kigyózó kis Duna nevű csatorna ezüstjével, a hatal­mas szőke Duna habjaiból kiemelkedő buja növényvilágú szi­getekkel, a távoli hegylánczok alatt elterülő nyájas falvakkal, a kitűnő bort termelő szőlőhegyek csalogató lakaival, a félkör­ben épült város nyilt tekintetű házaival s a házak közül magosra kiemelkedő tiz templom toronynyal, a lehető legfestőibb tájkép, melyen még a legfásultabb szem is talál valami gyönyörködetőt és elragadót. De Esztergomnak nemcsak szép foglalata, hanem szép törté­nete is van. Ez a történet sok fejezeten keresztül Magyarország története is igy annál avatottabb tudós munkájára méltó. Szerény kis könyvünkkel nem akarunk egyebet bizonyítani mint azt, hogy milyen igénytelenül lépünk föl, mikor Eszter­gom nagy múltjáról megemlékezünk; mert nem ilyen kis kötet­be való az a nagy tartalom. Mielőtt tehát Esztergom nevezetességeiről szólanánk, elka­lauzoljuk az olvasót a mult századokba, hogy azokon végig jár­va, annál jobban megismerje és megszeresse azt a várost, mely oly végtelen sokat szenvedett. 10

Next

/
Thumbnails
Contents