Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

II. Esztergom eredete

II. Esztergom eredete. (Esztergom elnevezésének eredete. - Legrégibb története. - Geyza vezér ide telepedik. - Szent István.) EVEZETES a Dunamelléki városok keletkezésénél, fejlésénél vagy romlásánál a nagy folyam, mely már a legősibb időkben a legalkalmasabb ut volt többek közt a németek és törökök számára. Geyza fejedelem, István édes atyja az egészséges fekvésű Esztergomot választotta lakóhelyéül. De Esztergom már a honfoglalás előtt is nevezetes volt. Neve a Duna (Ister) s a Garam (Granuin) nem meszsze a város alatt való összefolyásától Lstrogranum, a miből némi kopással Strigonium, s ebből a magyar Esztergom lett. A középkori magyar irók közül többen Istropolis néven nevezik. Német neve a Garam folyó után: Gran. Tótul Osztrihomnak hivják, a mi nyilván a latin Strigoriumnak tótajkú átváltozása, habár sok nagyképű szláv tudós némi elcsűrt etymologiával a város nevét szláv eredetűnek vitatja, csak azért, hogy a város szláv eredete mellett szállhasson síkra. A kő- és bronz-tárgyak azt beszélik, hogy Esztergom helyén már a praehistorikus időkben emberek laktak. Följegyzett adataink még a rómaiak tartózkodásáról sincsen nagyon sok, habár tömérdek római érmet s épület-köveket találunk. Annyi bizonyos, hogy a rómaiak Esztergomban már virágzó gyarmattal birtak. A szlávok uralma alatt álló Esztergom történetéről szintén keveset tudunk. Esztergom beszédes históriája a magyarok történetével kezdődik. A vezérek aligha választottak maguknak állandó székvárost, mert igazságszolgáltató utjok az egész országra kiterjedt. Az