Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XVI. Viharos századok

nak. Barkóczy prímás, ki Mária Teréziától ajándékba kapta a várat, a bástyák nagyrészét lebontatá. Esztergom a tatárjárás után újra fölépült, habár előbbi jelentőségét már nem is nyerte többé vissza. Várának legdíszesebb épülete volt a sz. Adalbertről nevezett bazilika, melytől nem messze állott a királyi és érseki palota. István vértanú temploma is emelte a város kies képét. Az esztergomi várat, mint már az érsekek történeténél kimutattuk, 1256-ban IV. Béla adományozta az esztergomi érseknek. Bakats Tamás kápolnája az Adalbert bazilika déli oldalához volt épitve. A vár alatt elterülő Vízivárost falak vették körül, melyeket a kis- és nagy- Duna partjain a bástyákkal még mindenütt láthatunk. Vízivárost a Szab. Kir. várostól egy lápos tó választotta el, a héwiz tava, mely körül malmok és fürdők épültek. Szent Tamás hegy déli részén, a szőlő felé a dömések és ágostoniak kolostora terült el szép egyháziakkal. A sziget közepe felé, a nagy Duna partján egy régi apácza kolostor állott, melynek romjai még most is láthatók. Szent Tamás hegyén és Szentgyörgymező partjain az esztergomi főkáptalan három társas káptalanja épitett templomokat és házakat Szt.-István, Szt.-György és Szt.-Tamás védnöksége alatt. A szabad királyi várost 1272 óta különböztetik meg ezen a néven régi okirataink. Már a tatárjárás alatt árkokkal és bástyákkal volt megerősítve. Az árok a város falai alatt a most is árok-sornak nevezett utcán kezdődött s a Simor Jánosutcza és Lőrincz-utczán vonult végig a Dunáig, honnan vizzel vehette körül a falakat és bástyákat. Két kapuja volt. Az egyik a dorogi út felé, a Kapu-iskolának nevezett épület körül lehetett, a másik a Lőrincz-utczában Szenttamás felé nyílt. A királyi város határát Táthig és Doroghig különféle szerzetek birtokai, templomai kolostorai, majorságai és helységei foglalták el. Esztergom helyrajzi viszonyai nem sokat változtak a középkorban. De a török hódoltság alatt második felvirágzása is elmúlt s háromszáz éves emlékei is elpusztultak. Meg kell még emlékeznünk Esztergom egy nagy katasztrófájáról, mely a várost századunk elején romokba döntötte. 105