Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen

- 3 jellegű főiskolák profiljának kialakulásáig-, megerősödéséig. Városunkban a 70-es évekre tehető, amikor a gyors ipari fejlődés szakember igényét "utolérte" a szakemberképzés. Ezt követően jelentős túlképzés volt, de ennek hatása az ipari üzemekben nem jelentkezett, mivel a szakmunkásképzőkből és középfokú tanintézetékből kikerülők közül sokan találták jobban fizető munkaheteket és elhagyták tanult szakmájukat.: / :Gyakorlatilag területi szinten munkaerőgazdálkodás nem volt, ezért a város az ipari fejlődés első szakaszában képzett munkaerő-hiánnyal, később a túlképzés problémáivá J. íiu^uoií j/ A bérszabályozás változása is közvetlenül hatott a munkaerő piacra

: ami az előzőekben vázolt folyamatok alakulásában könnyen "tetten érhető". a./Az ipari termelés gyors bővülésekor a betanitott munkás is nagyobb jövedelemre tett szert, mint amit a mezőgazdasági magánmunkával, vagy egyéb munkával el tudott érni. Érdemes volt újból kezdeni-, pályát változtatni. /:A betanitott munkások közül sokan felvették a versenyt a szakiskolákból később kikerülő szakmunkásokkal. Ennek a jelenségnek legalább két oka volt. Egyrésnt az adott gyár termelésével összhangban gyakorlati uton elsajátították a szakmai ismereteket, másrészt a középfokú intézmények képzési strukturája nem tudta nyomon követni az üzemi igényeket. Az általános szakmai képzés hosszú távon előnyt jelent, de adott időben éa különösen a pályakezdéskor jelentős hátrányt a gyakorlattal rendelkező szakelméletileg kevésbé képzett munkással szemben:/ b./ A bérszinvonal bevezetésekor oa gyár alacsony kezdőbérért szivesen alkalmazta a pályakezdő szakmunkásokat,- ez területünkön abban az időben tőrtént, amikor a szakmai tulképzéb kezdetét vette. Bérfeszültségek jelentkeztek. Többen elhagyták a szakmai pályát. Közismert az a tény is, hogy a bérszinvonal szabályozás hozzájárult a munkaerő összetétel felhígulásához. A képzetlen alacsony bérű munka-