Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen
- 4 erő révén tudták megfizetni a nagyobb teljesitményt minőségi munkát végző dolgozókat. c./Uj helyzetet hozott a termelő szövetkezetek ipari jellegű tevékenységének létrehozása, a munkaerő piacon. /:A melléküzemágak kialakitása előnyös volt, de a hatékony ipari foglalkoztatásra káros hatással volt. Ehhez hozzájárult az ipari bérszabályozás kötöttsége. Pl. egy TSZ melléküzemága korszerűtlen munkaeszközökön végzett munkáért többet tudott fizetni az alkalmazott esztergályosnak, mint a tevékenyebben dolgozó ipari üzem:/ A mezőgazdasági ipari melléküzemágak sok esetben a termelekenység csökkenése mellett relativ munkaerőhiányt okoztak, az ipari üzemekben. Megkezdődött a munkaerő visszaáramlása a mezőgazdaságba. /:líemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság termelékenységének növekedésével mind kevesebben hozzák létbe az élelmiszeripar termékeit-, mind kevesebben biztositják a lakosság ellátását. Az előző időszakban nálunk ellenkező irányú munkaerő áramlás volt különféle szabályozási problémák miatt, ezért nem tekinthető kedvező tendenciának;/ A munkaerőpia c v árosi szintű változása i természetesen alapvetően hatottak a területen működő gyárak és egyéb munkáltató szervezetek gazdasági tevékenységére. Munkaerő gazdálkodásról viszont elsősorban vállalati-, gyári-, üzemi szinten beszélhetünk, ezért célszerűnek tartom a munkaerőpiac és a foglalkoztatás illetve a piac-termelés-munkaerőgazdálkodás egymásra való hatását, alakulását egy adott gyárban szerzett huszonöt éves tapasztalataim és a gyár 70 éves történetének vázlatos ismerete alapján elemezni /:Megtőrtént események áttekintése mai következtetéseink levonása céljából talán nem haszontalan tevékeny ség:/ Az Esztergom i Ma rógépgyár R t /jogelőd Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde Rt hatása az Esz te rgom és vonzáskörzetének munkaerő piacára , a gyár fejlődése és a foglalkoztatási struktura változásai:
