Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége

Tartalom - 2. A vendégfogadóktól a szállodákig

amely a hivatásszerű szállásadás alapjait, kezdetét jelentette, amely már a 13. század végén jelen volt hazánkban. 2. 2. A Fekete Sastól a Korona Szállodáig Villányi Szaniszló írja a 18. század eleji városról, hogy „Esztergom és a Víziváros - csekély kivétellel - gyunyhószerü házai jobbadán fából, vályogból vagy sövényfonásból alkotvák. A város és megye egyaránt szomorúan sivár és szegény képet nyújt."

1

4 Ez feltehetően a török uralom hozadéka. Az érsekség visszaköltöztetése (1820), majd a székesegyház 1822-ben megkezdett építése - ahol számos mesterember és napszámos dolgozott - egyben Esztergom gazdasági életének serkentője 1

? A szabad királyi városban és a Vízivárosban számos céh telepedett meg.

1

6 A város ekkor 6679 főt számlált, nagyrészt magyarok lakták, de szép számmal éltek német és szlovák nemzetiségűek is.

1

7 A szabad királyi városban 1692 óta rendszeres hetivásárt, valamint évente négy alkalommal országos vásárt tartottak. Esztergom az 1828-as esztendőre ismét piacközpontnak számított. A folyami kereskedelem mellett, a Duna jobb- és bal partján fekvő települések lakói is itt juthattak vásárfiához.

1

8 A város kapcsolatban állt - a dorogi és a táti bekötőút révén - Béccsel és Budával is, a révközlekedés és a felvidéki úthálózat eredményeként pedig Párkánnyal, Selmecbányával, Besztercebányával, Érsekújvárral, Nagyszombattal és Brünn-nel.

1

9 9