Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége

Tartalom - 5. Érdekvédelem, érdekérvényesítés

5. 1. A bérlők „érdekvédelme" A céh mindenütt ipari szervezet, amelyben egy város vagy később körzet kisiparos mesterei az illető iparág, vagy eleinte iparcsoport szabályozására, érdekeinek védelmére tömörültek.

1" Bár a fogadósok Esztergomban már az 1700-as évektől szerepet játszottak az iparban, tényleges szervezetük, - mint a csizmadiáknak, takácsoknak, kádároknak, borbélysebészeknek, - a céhrendszer idején nem volt. Céhen kívülikként, érdekvédelmi szervezet nélkül tevékenykedtek 11

2 Érdekeiket a tulajdonossal szemben nem védte semmilyen intézmény, csak a város tanácsához fordulhattak segítségért, jogorvoslatért. Panaszaiknak, követeléseiknek mindössze az országos szaksajtóban adhattak hangot. így helyzetük 1872-ig bizonytalan volt. Az első ipartörvény eredményeként (1872. évi VIII. t. c.) a vendégfogadók és a szállodák bérlői ipartársulat alapítására lettek jogosultak. A városban, az ipartörvényt alkalmazva, 1872-ben megalakult az Első Egyesült Ipartársulat, amelynek tagjai között nem találunk sem vendégfogadóst, sem pedig szállodást."

3 így szervezett kereteken kívül, csak a törvény adta jogaikkal élhettek A vendégfogadók és a szállodák bérlőinek az 1884. évi XVII. törvénycikk sem tette lehetővé az - 1884-ben átalakult - ipartestületi tagságot, ugyanis az Esztergom Városi Ipartestület 1910-ben kelt alapszabályának a 4-dik, vagyis a tagokra vonatkozó paragrafusaiból az derül ki, hogy az „ipartestület kötelékébe mindazok az iparosok tartoznak, akik Esztergom város (mely alatt Érsek-Viziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező területén lakó iparosok is értetnek) területén az 1884 XVII. t.-c. 4., 5., 6., és 8. §§-ai szerint képesített mesterséget űznek.""

4 A már említett 1884. évi ipartörvény 35