Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

TÖRTÉNELMI TÁVLATOK kapjunk, hanem kapjanak, ezért feltételezésem szerint ezt nem a tárgyalóbizottságban résztvevő Schrotty Pál írta Luptovics Kolos (1894-1962) provinciálisnak, hanem a háttérben tevékenykedő Balogh páter. Balogh visszaemlékezéseiben a rendhez való viszonyát így jellemezte: t

yA ferencesekkel kapcsolatom igen bensőséges... Bánáss és Schrotty álltak mellettem egyedül, akkor, amikor mindenki számára mint kommunistagyanús szerepeltem. A ferenceseknél ismertem meg Schrottyt. Ennek a barátságuknak köszönhetik a ferencesek fennmaradásukat. Nem ezt akartam meghálálni, de így sikerült. " 2" Az egykori miniszterelnökségi államtitkárt P. Váradi Béla (1910-1999) tartományfőnök 1961. január 12-én felvette a konfráterek közé, és akkor is úgy emlékezett meg róla, mint akinek pártfogása tette lehetővé a rend megmaradását. Rákosi Mátyás egyébként a tárgyalások jegyzőkönyve szerint máshol kifejezetten hivatkozott Balogh páter tanácsára.

2

3 Később pedig éppen közvetítő feladatai miatt száműzte őt a pártvezér, mert Csontos Oszkár (1916-1975 és Tamás Alajos 1915-1967) rendtársunk által Grősz értesítette közelgő letartóztatásáról. Ez a háttérben tevékenykedő „fi-gyelmet felhívó" szinte bizonyosan Balogh páter volt. Feltételezésünket alátámasztja az is, hogy éppen az a két iskola menekült meg és jutott a ferenceseknek 1950-ben, amelynek vezetői 1948-ban — személyes ismeretségek révén - az ő segítségével pro-testáltak a megmaradás érdekében. Miután Balogh páter szerepét próbáltuk vizsgálni, érdemes azt is tisztázni, miként vállalta el a Kapisztrán Rendtartomány a két gimnázium működtetését. Korábban már idéztünk Burka Kelemen mariánus provinciális leveléből, aki a rendi keret megmaradása érdekében javasolta mindkét lehetőség elfogadását a Mariána Tartomány vezetésének. A levél augusztus 23-án kelt. Ugyanezen a napon volt a kultuszminisztériumban egy megbeszélés, amelyen — a feljegyzés szerint — bár Palós Bernardin ciszter szerzetes jelen volt, a rend mégis kikerült a megmaradásra ítéltek közül. Ekkor az állami szándék szerint az esztergomi intézményt és a szentendrei gimnáziumot egy mellette létesítendő rendházzal együtt a ferenceseknek ítélték. Burka Kelemen 1950. augusztus 26-án kelt levele azonban arról értesítette a püspöki kart, hogy a Mariána Provincia definitóriuma személyi és anyagi okok miatt nem fogadja el a felkínált lehetőséget."

4 A háttérben — Váradi Béla atya feljegyzése szerint — a definitóriumban az az álláspont győzött: nem érdemes a kommunistákkal tárgyalni, mert amit megadnak ma, három hónap múlva elveszik.

2:

1 Ezen a ponton szólt közbe a rendi politika. „2. P. Nagy Sjándor] Arisztid mariánus tanárnak sikerült rábeszélni[e] Euptovics Kolos kapiszjránus tartományfőnököt, aki történelmi abszurditásnak tartotta a két gimnázium vállalását a kapiszjránusok által, mikor egyetlen középiskolai tanára sem volt tartományuknak, [hogy éljenek a lehetőséggel]. P. Arisztid rábeszélésére hajlandónak nyilatkozott, ha közösen vállaljuk aziskolákat; ill[etve], ha a mariánus tanárok segítségül jönnek [megteszi]- Miután ez] P. Arisztid biztosította, az iskolákat a Kend vállalta. 3. A ?nariánus tanárok kizárólag a sok áldozattal létrehozott és gyönyörű történelmi missziót szolgáló esztergomi intézetük megmentése és további fejlesztési 22 Balogh, 1960, 45. 23 Gergely, 1990, 238. 24 Burka, 479/1950. 25 Váradi, 2000, 321. 54