Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

lehetőségének megmaradása miatt csatlakozott a közös vállalkozáshoz » 26 — itt sajnos meg­szakad a P. Arisztid hagyatékában talált feljegyzés, de mégis rámutat a színfalak mögött zajló eseményekre. Ha figyelembe vesszük, hogy a püspöki konferencia szándéknyilatkozata az egyezmény aláírására augusztus 29-én született, az aláírás pedig 30-án történt meg láthatjuk, a renden belül is milyen pillanatnyi erőviszo­nyokon dőlt el a kérdés. Burka Kelemen mariánus tartományfőnök nagyon tapintatosan állt a Kapisztrán Tartomány mellé. Felszólítással fordult a fennhatósága alá tartozó, tanári diplomával rendelkező rendtársaihoz, hogy lelkiismeretük szerint döntsék el, akarnak-e a kialakult keretek között tanárként működni. A tények közlése után első levéltervezetében így érvel: „ Talán nem kell mondanunk, hogy ezzel önmagát és közösségét is bizonyos előnyökhöz s eg't'> ami a jelen körülmények között figyelemre méltó."" A levél nyomán nyolcan kapcsolódtak be a nevelőmunkába. Miközben a többi iskolában már megkezdődött a tanítás, a 8 katolikus iskolának két év szünet után kellett kiállítania a meghatározott létszámnak megfelelő osztályokat 28 - ' es a tanari kart. E sztergom az egykori diákok, rendi növendékek mellett a régi kis­szemináriumok tanulóira épített." Ahogy az akkori diákok mesélték, az első szemre­vételezéskor pulóvercsere után szaladtak egyik osztályból a másikba, hogy mutassák, van elegendő diák. A ferences kollégiumot szeptember 14-én vette át a rend, a tulajdon­viszonyok rendezése, az egykori területek egy részének újbóli államosítása azonban még évekig borzolta a kedélyeket. „A kollégium váltig remélte, hogy nem lesz bátorságunk a kevés jelentkező miatt visszavenni az intézetet. Tízért az utolsó napon, este 10 órakor ment ki az utolsó diákok által húzptt kis kocsi, és csatakiáltások között költözött új helyére. A párttitkár azf mondta P. Arisztidnak.: Igazgató úr, ha valahol a városban megtalál valamit, ami a rendé volt, garantálom, bog visszakapják., lirre Arisztid atya angyali nyugalommal felállt, körbemutatott a titkár irodájában: „Titkár úr, ami ebben a szobában van, az mind a kolostorból származik... A kolostor ebédlőjében ömlesztve, derékmagasságig találtuk a megmaradt könyveket, iratokat, a szobákból összeszedett berendezési tárgyakat." 3 0 — emlékezik vissza P. Tornyos Kálmán (1919-2001) egykori gondnok. Az újraindulást belső, rendi feszültségek is megter­helték, s csak Burka Kelemen józanságának köszönhető, hogy nem döntötték össze. Szentendrén azoknak a családoknak a gyermekei nyertek befogadást, akiket társadalmi, politikai gyökereik miatt más intézményekbe nem vettek fel. Később hálájuk jeleként emléktáblát állíttattak az iskola első ferences igazgatójának, P. Nagy Konstantinnak 1910-1981. O így emlékezett ezekre a napokra: ,Mz idő tájt az volt a kérdés, hog létezünk, vag nem létezünk... " Szeptember 8-án „... küldtek ki engem, hog vegem át a rend nevében az iskolát... Két napig tartott az átvétel, ez alatt két kijelölt igazgató adta vissza a megbízatást. Ezért jobb híján kineveztek engem. 120 fővel indultunk, mindössze, mivel a márbeirat­26 Nagy, Feljegyzése. 27 Burka, 502/1950. 28 Ekkor a ferenceseken kívül ciszterci, piarista és szalézi szerzetesek és szatmári irgalmas nővérek lettek a két új tanári kar tagjai. 29 Adriányi, 2007,57. 30 Tornyos, 2000,315-316. 55

Next

/
Thumbnails
Contents