Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK
# szóratás idején, mint egyházmegyés papok megmaradhatnánk templomainkban, miként erre az 1919-es kommünkor is remény volt. A magyar egyházvezetés ekkor— feltehetőleg javadalmi érdekből — nem állt e kezdeményezése mellé. 1 Az, hogy az 1950-es megállapodásra nem mint megalkuvásra, hanem mint megalázó, de utolsó lehetőségre tekintettek a korabeli pl. szerzetes elöljárók, megnyilatkozásaik mutatják. Hurka Kelemen (1895-1968) mariánus tartományfőnök a következő sorokkal akarta rábírni egyik rendtársát a gimnáziumok vállalására: sors egészen különös játéka vagy inkább a Gondviselés akarata / ? / szerint két iskola is van kilátásban számunkra... még ha áldozattal is, de más rendi érdekek, védelmekéjpj pen vállalkoznunk kell. Igaz,< nehézjesz, de ha élünk, általa, akkor nem hezitálhatunk... Mindezpersze feltételezi a megegyezést." Álláspontomat alátámasztja az is, hogy 1951-ben mind a Grősz-per, mind pedig az Állami Egyházügyi I livatal felállítása azért történt, mert az 1950-es egyezmény nem érte el azokat az eredményeket, amelyeket a pártvezetés remélt. Végül 1956-ban Mindszenty József prímás is elfogadta Grősz József érsek érvelését, miszerint az 1950es megállapodást ne említse beszédében, vagyis ne érvénytelenítse. A lengyelországi helyzethez képest Magyarországon annyiban volt kedvezőtlenebb helyzet az egyezmény aláírásakor, hogy ott a fokozódó társadalmi feszültség, a lengyel nemzeti és katolikus identitás egysége, valamint a katolikus egyházról, a II. világháború idején kialakult kép miatt az egyház sokkal nagyobb mozgásteret tudott kiharcolni magának. Nálunk ennek biztosítására a diktatúra nem volt rászorulva. 3. Ferencesek a tanításban Az 1950 nyarán zajló tárgyalások során, amikor világossá vált, hogy néhány tanítórend működését engedélyezi csak az állam, a püspöki kar a bencések, piaristák és a ciszterciek megmaradását javasolta. A ferencesek említése először egy dátum nélküli, feltehetőleg augusztus 10-e utáni püspökkari javaslattételen található. A Kar előterjesztése megjegyzi, hogy az esztergomi ferences gimnázium visszaadása állami javaslat volt, és a szentendrei gimnáziumot is a rend által fenntartandó iskolának számítja. 1' Augusztus 19-én, a tárgyalások hetedik fordulójában Rákosi Mátyás a ciszterciek és az angolkisasszonyok ellen protestált. Azzal a javaslattal állt elő, hogy a ciszterciek helyett a ferencesek maradjanak, mert ha őket a régi arisztokrácia nem szerette, akkor az jó indok arra, hogy a kommunisták támogassák." Augusztus 18-áról ismerünk egy aláírás nélküli feljegyzést, amely arról értesíti a provincia vezetését, hogy „ha elkeli állnom attól a kérésemtől, hogy a ferencesek, iskolát kapjanak, akkor személyes kérésként vétessék a következő javaslatom... " a pesti és a budai ferences kolostor alakuljon át öregotthonná úgy, hogy a templomokat a ferencesek látják el. 2 1 Mivel a sorok írója nem azt mondja, hogy iskolát 17 1948-ban a szerzetesrendek feloszlatására számítva több debreceni rendtársunk beiratkozott a Debreceni Tudományegyetemre, ahonnan 1950-ben szerzetesi mivoltuk miatt kizárták őket (pl. Sebestyén Szaniszló, Toman Peregrin, Sail Klek). 18 Burka, 502 / 1950. 19 Gergely, 1990, 219. 20 Uo. 238. 21 MFKJ., 1950. augusztus 18. UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 53
