Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

Ü— igénybe szolgálati lakásként.'" Az esztergomi ferencesek „kiszorításának" folyamata 1950. június 18-a hajnalán ért véget, amikor az Államvédelmi Hatóság a békéscsabai kapucinusokhoz internálta a rendház lakóit. Az esztergomi ferences templom ekkor kb. egy hétig zárva volt, azután P. Pócza Szalvátor (1911 -2005) látta el a lelkészséget.

1

1 2. Az 1950-es egyezmény politikai előzményei A Magyar Katolikus Püspöki Karban 1945-től kezdődően két jól elkülöníthető irányvonal alakult ki. Azok a püspökök, akiknek egyházmegyéiben többségben voltak a katolikusok, tehát meghatározó volt az egyház társadalmi jelenléte, nyíltan szembeszálltak a kommunizmussal (pl. Mindszenty József, Badalik Bertalan, Pétery József), és annak rövid idejű uralmára számítottak. A Serédi Jusztinián köréből kikerülő, a pesti politikai életet ismerő főpapok, vagy azon vidékek egyházi vezetői, ahol szórványban, kisebbségben volt a katolikus egyház (pl. Hamvas Endre, Bánáss I .ászló, Czapik Gyula, Beresztóczy Miklós, Sík Sándor) viszont úgy mérték fel: a diktatúra hosszú időn át uralja az ország életét. E,zért elsősorban az alapvető lehetőségek, a szentségi élet, a hitoktatás védelmére rendezkedtek be, és azon túl minden engedményt előrelépésnek gondoltak. Ehhez az utóbbi körhöz tartozott Balogh páter is, akinek a ferencesek szempontjából később meghatározó szerepe lett. Gondolkodásmódját bizonyára befolyásolta, hogy ha rövid időre is, de látta a Szovjetunió egyházi életét, a békeszerződés aláírása után pedig egy vonaton jött haza Rákosi Mátyással és a korábban Moszkvába menekült kommunista vezetők családtagjaival.

1

4 Tehát tanúja volt az új politikai vezetés hazatelepülésének. A ferences rend római vezetése a kommunista diktatúra előretörését tapasztalva már 1948-ban egyesíteni akarta a két magyarországi rendtartományt, de ez a szándék a Mariána Provincia ellenállása miatt már az első pillanatokban megbukott.

1 n A háború és az azt követő évek nehézkes viszonyai miatt a római Generalicia P. Schrotty Pál (18861960), egykori definitor generálist már korábban speciális jogkörökkel ruházta fel. Pál atya a '40-es évek elejétől tagja volt a katolikus zsidók mentésén dolgozó Szent Kereszt Egyesületnek. Bizonyára itt születtek azok a kapcsolatai, amelyek később csatornát jelentettek az államhatalom felé. Tagja volt a szerzetes-elöljárók tanácsának, és állami kérésre diplomáciai lépéseket is tett a Szentszék és a magyar állam közötti viszonyok rendezésében.

1

6 Politikai tájékozódását nagyban meghatározták az 1919-es tapasztalatok és Balogh páter. Emellett pedig igen széles látókörű ember volt: a szerzetesrendek feloszlatására számítva már 1948-ban kérte az illetékes püspököket: valamennyi ferences templomot emeljék plébániai rangra. Arra számított ugyanis, hogy egy esetleges szét12 Uo. 345. 13 Vő. Tornyos, 2000,311-316. Itt szeretném felhívni a kutatók figyelmét a 20. századi szerzetesség-történet egyik eddig még nem kutatott területére, az 1948-50 közötti időszakra, amikor is a szerzetesrendek, különösen is a női és a lelkipásztori munkával nem rendelkező szerzetesházak vagyonukról és fizetésüktől megfosztva tartották fenn közösségeiket. I irdemes lenne kimutatni, mi mindent vállaltak ekkor rendjükért, egymásért ezek az emberek! 14 Balogh, 1960, 48. 15 Schrotty, 1948. 16 Vö. Kálmán, 2007. 5. jegyzet. TORTENELMI TAVLATOK 52