Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
Alig több mint egy emberöltő elteltével ez az orgona kicsinek bizonyult a megle-hetősen nagy templomhoz, ezért a hangszert 1778-ban (ismét) átalakították. A munkát a rajeci (Trencsén vármegye) fan Pafickj (korabeli írásmód szerint: Pazsiczky), egy 120 éven át működő híres felvidéki orgonaépítő-dinasztia alapítója kapta meg. A mester (saját kezű műjegyzéke szerint) az orgonát kétmanuálossá alakította, alépítményébe, az ékfúvók helyére — az újabb kor stílusának megfelelő homlokzattal — 6 regiszteres pozitívot épített, és a pedált is két regiszterrel bővítette. Az orgona közelében felállított nagyméretű új fúvóházba két új, nagyobb ékfúvót helyezett el. A munka 200 aranyforintba került. A mester a magával hozott részeket elődeihez hasonlóan a helyszínen építette be. Hogy semmi ne vesszen kárba, az átalakítás során feleslegessé vált anyagokat más funkcióban felhasználta. A szekrényen további átalakításokat is végzett: a két szélső toronyra — oldalaikat ki-vágva — levehető, apácarácsos ajtókat helyezett el a jobb kihangzás érdekében. A hátlap középső ajtaját is kicserélte, hogy az orgonista jobban hallja hangszerét. A két billentyűzet köze csúszó rendszerű manuálkopulát épített. A regiszterhúzókat is átrendezte, a regisz tertábla feleslegessé vált lyukait befoltozta, s a Petal tábla kivételével a feliratokat levakarva a húzók fölé új, papírra fekete tintával irt feliratokat ragaszott fel, me lyeknek egy része töredékesen megmaradt. Ezzel az átépítéssel, 17 (18) regiszterével, függesztett, érzékenyen reagáló mechanikájával, megfelelő szélellátással az orgona elérte művészi és technikai teljességét. Jó néhány évvel vagy évtizeddel később az egész szekrényt a festményekkel együtt világoszöld olajfestékkel átmázolták. A XIX. század közepétől egyre gyakrabban alakították át a hátuljátszós hangszereket. Ez történt a ferences orgona esetében is. A história domus szerint 1853-ban Michael íJith orgonaépítő mester végzett itt nagyobb munkát. Talán ekkor, de mindenképp az új játszóasztal aljába festett 1884-es időpont előtt az orgona két manuálművét szétválasztották. A pozitívot eredeti homlokzatának felhasználásával külön szekrénybe helyezték. A nagyorgona két-három méterrel hátrább került, és új játszóasztal készült a nagyorgona és a pozitív közé. Az orgonista így közelebb került a hívekhez, de a sok mechanikai áttétel miatt elvesztette a korábbi közveden kapcsolatot hangszerével. Az orgona billentése sokkal nehezebb lett, a pontatlan munka és a bonyolult mechanizmus sok hiba forrásává vált. Az egész hangszert 1884-ben minden alapozás nélkül barnára festették. A fújtatóban talált újságdarabok (ebből készítették a bőrözés szabásmintáját) dátuma szerint 1892 körül új, taposóval ellátott franciafúvót építettek hozzá. 1918-ban háborús célokra rekvirálták a nagy orgonaház homlokzati ónsípjait. Ezeket 1925 júniusában Váradi Miklós rákospalotai orgonaépítő horgany sípokkal pótolta, és 7.498.900 koronáért javította a hangszert. 1935 után Marcell Endre pesti orgonakészítő javította az orgonát. Időközben a rövid alsó oktáv sípjait levágták, E-től kromatikussá alakítva azt, és a szekrényt fehérre mázolták. 1941-ben a ferencesek új orgona építését határozták el, és a régit 3000 pengőért eladásra meghirdették. így került Pusztaszabolcsra.. A szétszerelést, szállítást és felállítást 2 Ugyancsak ekkor szűnt meg a játékos közvetlen kapcsolata a karzat stallumaiban karimájukat végző szerzetesekkel. (A sgerk. Déri Balázs) 170
