Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET

Tr« kőtemplom építésébe kezdtek, amelynek először a hajója készült el. A Rákócziszabadságharc idején az építkezés elakadt (a téglákat erődépítéshez rekvirálták), ezért a szentélyt csak később építették fel. A templomot végül 1717-ben Szt. Anna tiszteletére szentelték fel. A hangs jer építőjét és pontos építési idejét nem ismerjük: feltételezhetően 1700 körül, de mindenképpen 1739 előtt készült. Az orgonaházon már a legkorábbi időkben olyan átalakítások történtek, amelyeket nem műhelyben, hanem a helyszínen — az összeszerelt szekrényen — végeztek. Elképzelhető, hogy a szekrény eredetileg egy kisebb templom számára készült, és azt itt felállítva átalakították. De a ház készülhetett rendi asztalosműhelyben is, s az orgonaépítő megjelenésekor válhatott szükségessé a szekrény hozzáigazítása a belső a szerkezethez. A ház formája — két szélső, magas, előreugró, háromszögletű torony, melyek egy alacsonyabb sokszögletű tornyot fognak közre — a mai Magyarország területén nem volt általánosan elterjedt. Délnémet, tiroli területeken kedvelték, ugyanakkor a szekrény párkányzatai és a síplábak elé tett díszítések felvidéki eredetre is utalhatnak. Az orgona első, igazolható állapotában — a ferences templomban — egymanuálos, pedálos, hátuljátszós hangszer volt, 8 manuál- és 1 (2) pedálregiszterrel, csúszka- és csőládával, valamint függesztett mechanikával pedálkopula nélkül. A szelepek alatt talált papírborítások vízjelei alapján a szélláda az 1700-as évek első harmadában készült. A szelet két, az orgona aljában elhelyezett, szíjhúzással működtetett ékfúvó szolgáltatta. A hangszer a mellvédben állt, s szekrénye eleinte festetlen volt. A pergamenre piros és fekete tintával, gótikus betűkkel írt regisztertáblácskákat közvetlenül a fára ragasztották fel. Ezekből egy máig megmaradt „Petal" felirattal. A hangolás mintegy fél hanggal lehetett magasabb a ma megszokottnál, ezt azonban időközben megváltoztatták. Az orgonát 1739-ben, az oltárokkal egy időben festették le először. A díszítő faragványokat aranyozták. Az orgona hátoldalára a következő — eddig meggyőzően nem feloldott — szöveget írták: Magyarországon egyedülálló módon az oldalsó és hátsó kivehető ajtókra természeti jeleneteket ábrázoló festmények kerültek. Ezek felfedezése volt a restaurálás legnagyobb meglepetése.

1 A mellvédben álló szekrény templom felől látszó részén a következő felirat volt látható: S.ANNA O.fra] pro Nojbisl] — Szent Anna, imádkozz értünk! Az esztergomi ferences templom védőszentje Szent Anna, tehát a hangszer legkésőbb 1739-től már ott állt. 1 Azóta, 201 l-ben a jelenleg a pécsváradi református templomban álló késő barokk pozitív szekrényének restaurálása közben is előkerültek természeti képet ábrázoló festmények. (A s^erk. Déri Halá^s) 17 R. Abo... 39 M. Inno... V. 169