Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
HOCK BERTALAN A pusztaszabolcsi barokk orgona restaurálása (A cikk megjelent a Magyar Hgyhágyene címűfolyóirat XII. évfolyamának (2004/2005j 1. számában, a 87-96. oldalakon. Déri Balágf felelős sgerkesgto sgíves hozzájárulásával közöljük, újra.) Hároméves izgalmas, minden részletre kiterjedő kutató- és restaurátormunkát koronázott meg a pusz/asgabolcsi Sgent Imre plébániatemplom barokk orgonájának avatása 2004. július 23-án. Az egyházközség Baltási Nándor esperes plébános vezetésével 2001-ben határozta el, hogy a templom csaknem működésképtelen orgonáját felújíttatja. Sejtvén, hogy a méltatlan, elhanyagolt külső esetleg nagy értéket rejt, az egyházközség a munkálatok megkezdése előtt — Magyarországon eddig példátlan módon — orgonaművészek, orgonaépítők, szakértők részvételével széleskörű szakmai tanácskozást hívott össze. A szóbeli hagyomány és egyes levéltári források azt sugallták, hogy a hangszer eredetileg a pesti ferences templom számára készült a XVIII. század közepén, s onnan 1902-ben az esztergomi ferences templomba, majd 1941-ben Pusztaszabolcsra került. A tanácskozást követően a tulajdonos felkérésére négy orgonaművész és orgonarestaurálási szakértő (Enyedi Pál, Hock Bertalan, Sirák Péter, Solymosi Eerenc) valamint egy tárgyrestaurátor-művész (. Schwartz Fegsó) a hangszer egyes részeit szétszedte és átkutatta, így alakítva ki előzetes elképzelését. A közben három főre apadt orgonaszakértői csoport az addigi adatok és a hangszerben tapasztaltak feltűnő ellentmondásai miatt az orgona pesti ferences eredetét elvetette, és feltételezte, hogy az kezdettől fogva az esztergomi ferences templomban állt. A restaurálási koncepció a kevés rendelkezésre álló kutatási adatra, valamint néhány, akkor még csak feltételezett analógiára alapozva a hangszernek vélhetően a XVII1. század végére kialakult alakját javasolta megközelíteni. Az orgona története a XVII—XVIII. század fordulójára nyúlik vissza. A török kiűzése után nagyszabású építkezések kezdődtek Esztergomban. Ekkor építették fel a belvárosi templomot is, ahol egy 1701-es canonica visitatio már új orgonát említ. A városba érkezett ferencesek először fatemplomot emeltek, majd egy nagyobb méretű 168
