Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - A KÖZELMÚLT ÉS NAPJAINK
BILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 lAá Amikor mi azt mondtuk: emberek nézzünk körül, vagyunk tízmillióan az államhatárokon belül, Szlovákiában él 600 ezer magyar, Kárpátalján 350 ezer, Erdélyben kicsivel több mint másfél millióan vannak, Délvidéken 300-350 ezren voltunk úgy kéthárom éve, de 300 ezren még mindig vagyunk. Kormányra kerülve kerestük a módját, hogy a különböző államok területén élő magyar népcsoportok össze tudják adni az erejüket. Ezért van magyar igazolvány. Kerestük azokat a dolgokat, amelyekkel össze lehet kapcsolni ezeket a területeket: magyar igazolvánnyal, erdélyi magyar egyetemmel, párkányi híddal. Ne tehertételnek gondoljuk a határon túli magyarokat, hanem erőforrásnak, amelyet be tudunk kapcsolni az ország gazdasági, kulturális, politikai vérkeringésébe. Ez erőt ad nekünk. Egyszerűbb válasz pedig a magyarság kérdésre úgy hangzik, ahogy ezt Széchenyi mondta: „Magyarnak lenni felemelő érzés, de nem kifizetődő dolog." A mi politikánk ezzel szemben az volt, hogy ki merjük mondani: magyarnak lenni felemelő érgés és kifizetődő dolog. Ha azt akarjuk, hogy a nemzet ne fogyjon el, megmaradjon, erősödjön, sikerekre van szükségünk. Nem lehet állandóan csak egymásra következő kudarcokból erőt meríteni. Magyarnak és sikeresnek lenni, ezt a két dolgot kell egymáshoz minél közelebb hozni. „Nekünk kell lenni a leginkább kultúrnemzetnek" — mondta Klebersberg Kuno. Nekünk kell a leggazdagabbnak lenni. Ne csak abból táplálkozzon az öntudatunk, hogy különbözünk a szomszédainktól, hanem legyünk gazdagabbak, műveltebbek, okosabbak mindenkinél. Tehát legyünk sikeres nemzet! Az egész millenniumot arra próbáltam felhasználni, hogy a sok kudarcot elviselni képes nemzet ünnepe legyen. Egy olyan nemzeté, amely sok tragédiát élt át, de bizakodva néz a jövőbe, mert nagy és sikeres ország lesz. Elsősorban azért, mert az emberek, akik most nőnek fel az iskolában, sikeres emberek lesznek. Ha jól tanítanak benneteket, és ti is akartok tanulni, dolgozni, ha találkoztok majd egy svéddel, egy finnel, egy románnal vagy dánnal, szlovénnal, horváttal, és mindenki bemutatkozik, hogy ki honnan jött, akkor az összes többinek az legyen a fejében, hogy ahá, ez arról a helyről jött, ahol rendkívül okosak, intelligensek és gazdagok az emberek. Ezt el lehet érni. Ehhez a történelmünk adhat erőt. Az a fontos, hogy higgyetek abban, amit akartok, akkor meg tudjátok valósítani! E nélkül nem leszünk sikeresebbek. Magyarnak lenni nem egyszerűen a történelem ismeretét jelenti. Nem egyszerűen erőt meríteni a múltbeli kudarcokból. Magyarnak lenni jövőt is jelent. És ezt nektek kell megvalósítani! Mi már egy kicsit beleöregedtünk a dologba. Nagyon vágyunk arra, hogy az a nemzedék, amelyik utánunk következik, korszerű, jobb ismeretekkel, bátrabban, jobb iskolákban tanulva jöjjön, álljon munkába, és kezdje meg átvenni tőlünk az ország életét. Meggyőződésem, hogy Magyarországból jobb országot tudtok csinálni, mint amilyenre mi képesek vagyunk. A „modern" világ azt tanítja, hogy a nemzeti közösség már nem számít, az ország már nem számít, a haza már nem számít, a nemzeti közösség föloldódóban van. Ez természetesen hazugság, ezt az erősek terjesztik. Mert az erősek ezek nélkül is megvannak, illetve más országok szellemi, lelki erőforrásait is könnyebben megszerzik, ha határ, nyelv, kultúra, összetartó érzésvilág nincsen. Itt már multinacionális cégek vannak, sokkal többet lehet keresni a világ más sarkaiban, többet kereshettek egy Magyarországon működő amerikai cégnél, mint mondjuk egy magyar cégnél. Ha van 131
