Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

40 A MABI biztosított, vagy járadékos özvegyénél nem volt ilyen feltétel. Az árvajáradékot az árva 15. életévéig, továbbtanulás esetén a 17. életév betöltéséig folyosították. A MABI biztosított árvája a 18. életévének betöltéséig kapott járadékot. A mezőgazdasági dolgozók biztosítása A mezőgazdasági biztosítás bevezetéséért hosszú időn keresztül harc folyt, ez a küzdelem végül nem járt olyan eredménnyel, mint az ipari munkásságé. Az 1891. évi XIV. törvénycikk a mezőgazdasági munkások biztosítását nem rendezte. Önkéntes tagként beléphettek volna ugyan a pénztárakba, de ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. Az 1900. évi XVI. törvénycikkel létrehozták az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegély Pénztárat. A Pénztárnak alapító, rendes és rendkívüli tagjai voltak. A Pénztár nevét az 1913. évi XX. törvénycikk Országos Gazdasági Munkáspénztárra, 1936-ban a XXXVI-os törvény pedig Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetre változtatta át. Az 1900. évi XVI-os törvénycikk a betegbiztosítást nem érintette, a rokkantsági biztosítás önkéntes alapon történt. Kötelező biztosításként a törvény csak a balesetbiztosítást vezette be az éves gazdasági cselédekre, akik megbetegedésük esetén a munkaadóra 6 hétig számíthattak, majd azt követően a községi szegénygondozás keretében „gondoskodtak" róluk. Ezt a törvényt hamarosan módosítani kellett. Kiegészítették az 1902. évi XIV-es, az 1912. évi Vlll-as, az 1913. évi XX-as és az 1922. évi II. törvénycikkek. A mezőgazdasági munkavállalók kötelező betegségi, baleseti és öregségi biztosítását a 6180/1945 ME számú rendelet vezette be. A biztosítási kötelezettség akkor terjedt ki a mezőgazdasági munkásokra, ha a saját kezelésükben lévő gazdaságuk területe nem haladta meg az 1 kataszteri holdat. Ez a korlátozás nem terjedt ki a gazdasági cselédekre. A mezőgazdasági biztosított munkavállalókat biztosítási igazolvánnyal és bélyeglappal kellett ellátni, melyet vidéken az OTI kerületi pénztárai adtak ki.