Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
41 A biztosítási jogviszony a betegségi, baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi, árvasági ellátás igénybevételére adott lehetőséget. Az OMB1 Budapesten működött, ügyvitele élén a vezérigazgató állt. Vidéki ügyviteli szervei nem voltak, helyi ügyeit a községi elöljáróság, illetve a polgármester vagy az általa megbízott tisztviselő látta el. Mindaz, ami a mezőgazdasági munkások biztosítása terén történt szolgáltatásban és színvonalban messze elmarad attól, amit az 1927. és 1928. évi biztosítási törvények az ipari munkások részére biztosítottak A mezőgazdasági biztosítást 1947. augusztus 1-jei hatállyal az OTI látta el. A baleseti kártalanítás, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági járadékok elbírálása és folyósítása központosítottan Budapesten történt. Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Kerületi Pénztára Esztergomban Esztergomban az 1927. évi XXI. törvénycikk életbelépését követően a tisztviselők számát nagymértékben megnövelték, így az 1929-re elérte a 37 főt. Ezen túlmenően még 4 napszámost is alkalmaztak. Az addig bérelt iroda kicsinek bizonyult, s bár már 1908-ban több ezer koronát elkülönítettek új székház építésére, a beruházás megvalósítására nem kerülhetett sor. A pénztár új bérleménybe költözött. A Korona Kávéház emeletét bérelték, amely Esztergom központi helyén, a főtér közelében állt és Neubauer János volt császári és királyi dragonyos főhadnagy -id. József főherceg egykori kedvelt útimarsallja- kezelésében állt. 3 8 A népjóléti és munkaügyi miniszter 1700/1929 NMM sz. rendelete az OTI alapszabálya tárgyában meghatározta az Esztergomi Kerületi Pénztár illetékességi területét. A pénztár székhelye Esztergom. 3 8 Osváth Andor: Komárom és Esztergom.
