Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

34 Az Esztergom című polgári hetilap 1919. június 12-i számában arról ír, hogyan gondoskodik a direktórium a város rokkantjairól, özvegyeiről és árváiról. Az 1919 augusztus l-jétől 6-ig hatalmon lévő szakszervezeti kormány'

4 visszaállította a munkáltatók régi jogait a pénztárak önkormányzatában, valamint a munkásbiztosítási választott bíráskodásban. A társadalombiztositást ezt követően miniszteri biztosok irányították. Érvénytelenítették az összes olyan jogszabályt, amelyet a tanácshatalom szervei hoztak, néhányat azonban később átvettek Az 5400/1919 ME sz. rendelet a háztartási alkalmazottak betegségi biztosítását visszamenőleg 1919 márciusától életbe léptette. A táppénz folyósításának időtartamát 26 hétről 1 évre felemelték. Új segélyként bevezették a terhességi segélyt az átlagos napibér 100%-ában, 4 hét időtartamra. A módosított szolgáltatások fedezetére a járulékkulcsot 4%-ról 6%-ra emelték. A betegségi és baleseti biztosítás reformja A társadalombiztosítási joganyag rendkívül bonyolult, áttekinthetetlen volta, az infláció okozta nehézségek, a szervezeti felépítés problémái újabb reformot tettek szükségessé. Dr Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter 1927. május 27-én terjesztette a törvényjavaslatot a képviselőház elé. A 1927 évi XXI-es törvény 1928-tól volt hatályban. Kiterjesztette a biztosításra kötelezettek körét, de a mezőgazdasági munkásokat még az önkéntes csatlakozás lehetőségétől is megfosztotta. A törvény természetbeni és pénzellátásai a következők voltak: orvosi gyógykezelés, gyógyszer, gyógyfürdő, gyógyvíz, gyógyászati segédeszköz, táppénz, terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély, valamint temetési segély. A foglalkozási betegségben szenvedők ellátását is itt szabályozták először Az 1927. évi XXI-es törvénycikk rendelkezései szerint a betegségi és baleseti biztosítást az Országos Munkásbiztosító Intézet (OMI) -1929-től OTI- teljesítette, vidéken kerületi pénztárak formájában. A helyi szervezetek önálló jogi személyisége megszűnt, miután a centralizációt továbbfejlesztették. Egyedüli jogalany az országos intézet volt, nevében hozták határozataikat az alsóbb szintű szervek. 3

4 A szakszervezeti kormány elnöke: Peidl Gyula, a nyomdászok szakszervezetének vezetője, korábban az Országos Munkásbctegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alelnöke