Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

35 A pénztárak felügyeletét a népjóléti és munkaügyi miniszter -később a belügyminisztergyakorolta. Több különálló betegségi biztosító intézet működött, ilyen volt a Posta Betegségi Biztosító Intézete. Önkéntes biztosításra azonban csak az OTl-nak, a MABI-nak és a bányatárspénztárakf o ^ nak volt lehetőségük' . A nyugdíjbiztosítás kialakulása A nyugdíj intézményének kialakulása a betegségi biztosításéhoz hasonlóan évszázados fejlődés eredménye, az első kezdeményezések az önkéntes társuláson alapuló egyesületek részéről történtek. A bányatörvény alapján működő bányatárspénztárak tagjainak számára a betegségi szolgáltatásokon kívül nyugbérellátást is folyósítottak. A XIX. sz. utolsó negyedében már számos intézményt találunk, melynek célja öregség és rokkantság esetére a dolgozók biztosítása volt. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete 1892-ben alakult Budapesten, alapszabályát 1893-ban hagyta jóvá a belügyminiszter. Az egylet célja: - a tagoknak nyugdíj segéllyel való ellátása, - a rokkanttá vált tagok segélyezése, - a tagok özvegyeinek és árváinak segélyezése, - végkielégítések nyújtása, - haláleseti segélyek nyújtása. Nyomdászok alakították az egyletet, elnökül Kölber Alajos munkaadót választották, első igazgatója Katits Antal nyomdamunkás, főtitkára Hipper Sándor volt. Az egylet vidéken fiókpénztárakat hozott létre, Esztergomban 1897-ben alakult fiókpénztár. Első elnöke: Garay János volt. 3

5 Szöveggyűjtemény a magyar társadalombiztosítási jog tanulmányozásához 72-75. oldal