Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

33 A rendelet megszüntette a vállalati és dohánygyári betegsegélyző pénztárakat. Szocializálta a hazai nyugdíjintézetek és biztosítási ügyekkel foglalkozó egyesületek vagyonát. Ügyeinek vezetésével a Pénzintézeti Központot bízta meg. A Forradalmi Kormányzótanácsnak'

2 a betegségi biztosítással kapcsolatban kiadott rendelkezése hangsúlyozza, hogy a biztosítás hatálya alatt áll minden munkás, a földmunkás is. A rendelet 1. §-a kimondta, hogy „... betegségi és balesetbiztosítás hatálya alatt áll minden munkás." Tehát munkás mindenki, aki köz- vagy magánszolgálatban munkabér vagy fizetés fejében dolgozik. A rendelet 2. §-a szerint „a betegségi segélyekre való igényjogosultság a betegség kezdetétől számított egy évig tart." 3

2 Ez a rendelkezés megszüntette a betegség kezdetén a 3 napos táppénz nélküli várakozási időt, és egyben felemelte a segélyezésre jogosultság időtartamát 20 hétről 1 évre. A táppénz mértéke az első 4 hétre az átlagos napi bér 60 %-a, az ötödik héttől kezdve a napi bér 70 %-a. Családfenntartóknak a táppénzt a 26. hét lejártától kezdve az átlagos napibér teljes összegében kell megállapítani. A rendelet szerint a dolgozó anya részére a terhesség utolsó négy hetére és a szülést követő hat hétre a teljes bérrel egyenlő összegű terhességi, illetve gyermekágyi segély jár. A Forradalmi Kormányzótanács legfontosabb vívmánya, hogy a betegségi és baleseti biztosítást valamennyi mezőgazdasági munkásra is kiterjesztette. A földmunkások azonos elbánásban részesültek az új rendelkezés alapján az ipari munkásokkal. Ezzel a magyar mezőgazdasági biztosítás egész Európában az első helyre került. Az Országos Gazdasági Munkás és Cseléd Segélypénztár tovább folytatta működését, és feladatkörébe tartozott a nyugdíj és temetkezési segélyek fizetése. A Tanácsköztársaság magas színvonalú egészségügyi ellátást kívánt biztosítani teljesen díjtalan orvosi kezelés mellett. A mezőgazdasági munkások biztosítási ügyeit is az Országos Pénztár intézte helyi szervein keresztül. Esztergomban a direktórium elnöke Szokob János kőműves volt. Felhívással fordult a munkáltatókhoz, hogy munkásaikat azonnal jelentsék be a munkásbiztosító pénztárnak. Intézkedett arról is, hogy a mezőgazdasági munkások természetbeni és pénzbeli járandóságát emeljék fel. 3

2 A Forradalmi Kormányzótanács elnöke Garbai Sándor (1879-1947.) kőműves, az I. vh előtt és alatt az SZDP jelentős politikusa, 1903-1919. között az építőmunkások szakszervezetének elnöke. Az Országos Munkásbctegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár elnöke, a Pcidl-kormányban közoktatásügyi miniszter 3

3 Petrák Katalin-Milci György: A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája, 30. o.