Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
32 A következő évekből eredeti dokumentum nem maradt fenn, csak az országos jelentés utal a pénztar folyamatos működésére, mely szerint 1911-ben a biztosítotti létszám 6865 fő Az Állami Munkásbiztosító Hivatal az esztergomi pénztár 1910 évi zárszámadását megvizsgálva annak kezelési fölöslegét 882 K 06 f-ben állapította meg, melynek felhasználásáról a közgyűlés határozatban rendelkezett. Az összeg 2/3-át a jogszabályoknak megfelelően elvonták, a maradék 90%-át külön segélyalaphoz kellett csatolni, míg a fennmaradó 10%-ot (29 K 40f) a tisztviselők jutalmazására fordították. Az I. világháború alatt és azt követően az ország nehéz helyzetben volt, mely társadalombiztosításra is nagymértékben kihatott. A háborús évek alatt tönkrementek a pénztárak gyógyító intézményei, az infláció aláásta anyagi teljesítőképességüket. A Tanácsköztársaság társadalombiztosítása A Tanácsköztarsaság a rendelkezésére álló erők legjobb kihasználása érdekében elsősorban arra törekedett, hogy a régi jogszabályok alapján kialakult bonyolult társadalombiztosítási szervezetet egységesítse. Ezért a társadalombiztosítást több a munkaügyi és népjóléti népbiztosság irányítása alá helyezte, ahová beolvasztotta az Állami Munkásbiztosítási Hivatalt is. Az 1919. áprilisban hozott rendelkezés szerint is: „A munkásbiztosítás összes intézményei, különösen az Országos Munkásbiztosító Pénztár és alárendelt szervei a fennmaradó vállalati és magánegyesületi betegsegélyző pénztárak, az Országos Gazdasági Munkáspénztár, a kincstári telepeken létező munkás társládák és nyugellátási intézmények és bányatársládák a munkaügyi és népjóléti népbiztosság felügyelete és ellenőrzése alá jutnak " A Tanácsköztársaság kizárta a volt munkáltatókat a társadalombiztosítás első fokú szerveiből és az önkormányzatból. „Az országos és kerületi munkásbiztosító pénztárak önkormányzatában a választott bíráskodásban mindkét fokon kizárólag csak a biztosításra kötelezett munkások vesznek részt." 3 1 3 0 Esztergom polgári lap. 1908. szeptember 27-i szám 3 1 Petrák Katalin-Milei György: A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája. 40. o.
