Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
26 Az 1899. évi beszámoló szerint: "csak arra voltunk képesek, hogy legsürgősebb feladatainknak eleget tegyünk. Az alaptőkét növelni nem tudta a pénztár. 1897, 1898, 1899. évekről 9626 K 34 fillérrel tartozik az alapnak!" 1899-es év egyenlege az előző évvel szemben 621 K 12 fillér többletet mutatott. Ehhez hozzájárult az új betegápolási törvény (1898. XXI. tv.), mely 1899. jan. 1-től lépett hatályba és sok olyan költséget az „országos betegápolási alap" viselt, mely eddig a területi pénztárakat terhelte: elmebetegek, trachomások és nemibetegek után felmerült költségeket az államkincstár terhére vette még akkor is, ha az illető ápolt a betegsegélyző pénztár tagja volt. Az Esztergom vármegyei Kerületi Betegsegélyző Pénztár működése 1900-1907 Az ezredfordulón már súlyos problémákkal küszködtek a pénztárak. A legnagyobb gondot a széttagoltság jelentette. A kis pénztárak magas működési költséggel és alacsony hatékonysággal működtek. Sem a járulék bevételek mértéke, sem a pénztárak szolgáltatása nem volt egységes. 1900. július hónapban ismét országos értekezletet tartottak a vidéki betegsegélyző pénztárak, dr. Matlekovits Sándor elnöklete alatt. A kongresszus témája az 1891. évi XIV. törvénycikk módosítása volt. A kereskedelemügyi minisztérium javaslatot készített, melyet véleményezésre minden érdekelt pénztárnak és hatóságnak megküldött. Az esztergomi kerületi pénztárt dr. Walter Gyula pénztári elnök és Erős Soma titkár képviselték, akik mindketten mint a központi végrehajtó bizottság tagjai is szerepeltek. Miután a központi bizottság mandátuma lejárt, a kongresszus újból megválasztott tisztikarában dr. Walter Gyulát alelnökké, Erős Somát másodjegyzővé választották, mandátumuk három évre szólt. A két napig tartó kongresszuson részletesen megtárgyalták a kibocsátott törvénymódosítás tervezetének minden pontját. A törvényjavaslat szerint az uj törvény életbe lépése után csak a kerületi pénztárak működnének, a többi pénztárat magukba olvasztva. Napirenden volt még a tisztviselők nyugdíjintézetének felállítása is, de ennek megvalósítására csak 1912-ben került sor 2< > 2 6 Esztergom és Vidéke. 1900. július 15.
