Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

9 Az Általános Pénztár jelentős fejlődésének következtében fennállásának 15. évében tagjainak száma 26644 fő, vagyona 75667 forint 33 krajcár volt. A pénztárat a munkások sajátjuknak tekintették, vezetésében részt vettek. A pénztár helyzetét gyökeresen megváltoztatta, hogy az 1891. évi XIV. törvénycikk alapján megjelentek a kötelező betegsegélyző pénztárak, és megszűntek az Altalános Pénztár előhelyei. A pénztárak között verseny alakult ki, az egyleti pénztár tartalékalapja veszélybe került, saját gyógyító intézményt nem tudott létesíteni. így a pénztárak vezetőinek javaslatára 1906-ban sor került a kötelező és az egyleti pénztárak egyesítésére. A bányatársládák A biztosítás történetében első helyen a bányászok állnak, hiszen a bánya veszélyessége kifejlesztette az egymás iránti szolidaritás érzését. A bányászok korán létrehozták az elnyomorodás és kizsákmányolás ellen küzdő szervezeteiket. A védekezés még első, passzív eszközének tekinthetjük a társládák életre hívását. Magyarországon a XV. század végén Besztercebányán létesült az első bányatársláda. A bányatársláda kezelője önkormányzati alapon a bányászlegénység volt, ügyeit a tagok által választott társláda-atyák intézték. A XVII-XVII1. században már fellelhetők szabályzattal rendelkező társládák, ezek azonban még nem valódi biztosító intézetek, mivel az önkéntesség jegyében születtek. A társládába begyűjtött pénz ebben az időben még nem volt összefüggésben a bányászok bérével, összegét önkéntesen ajánlották meg. Az önsegélyezés e kezdeti szervezeteinek vagyona a dolgozók járulékából képződött, de önkéntesen hozzájárult a bányatulajdonos is. A bányatársládához való belépést beiktatási díjjal kellett megváltani, melynek ára egy forint volt. A bányatársládáknak a tagdíjakon és a munkaadók hozzájárulásán kivül a következő bevételeik voltak: különleges társpénztári díjak (beiktatási és házassági díjak), társpénztári vagyon gyümölcsei, társpénztár vállalatainak jövedelme, bírságok, a társláda háramlási joga. Magyarországon 1778-ban jelent meg az a rendelet, mely alapján a kincstári bányákban kötelező volt a bányatársládákat létrehozni. Szolgáltatás betegség, özvegység, árvaság és halál esetén járt.