Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története

J egyzet

». 1./ A könyv alakjának megjelölésére a következő elnevezéseket használjuk : oktáv • nyolcadrét =» jele : 8° kvart * nsgyedrót « n 4° fólió « féliv " f° Oktáv aéaku könyvnél a papiros-ivet egy nyolcadrétre hajtogatják össze,tehát:32 oldalt kapnak. Kvart alakú könyvnél 16 oldalt, a fóliánál 4 oldalt kapunk. A papiros-ivek különböző méretűek , van kisebb én nagyobb oktáv, utóbbi megközelíti a kisebb kvart méretét.Általában körülbelül « 25 cm -lg köryvmagasságig oktáv ?7-32 cm magasságig kvart, 32 cm-cn felül pedog folié a szokásos megjelölés. * 2./ A papir sokféleségéből nyomás előtt kiválsztjáE a legalkalma« . sabbat. A papirost a kereskedő looo ivenként kg-ba

n nevezi meg. Tudományos munkához általában a 63 x 95 cm nagyságú iveket szokták felhasználni»melynek súlya ezrenkánt / riszmánként / 4o-5o kg kőzött ingadozik. , Megkülönböztetünk famdntes,félfamentes éé fapapirt,fcülönböző vastagságban,nagyságban,simaságban ás súlyban. Finom és hosszuóletü: a ineritett papir. Műmellékletekhez leginkább tükörsima,krétázctt rétegű papirt használnak. 3./ Kézisajtóval naporta körülbelül 2oo levonatot készítettek. 4«/ Későbbi fejlődésénél szerkezetére nézve a következő nyomógépeket rendszeresítették: /gyorssajtó!/ tégelynyomó körforgó/rotációs/ y gumonyomó/offset/ ' t 5./ A XVIII. szd.-ban a nyomdai festéket kizárólag házilag állították elő,az legtöbbször az egyik segéd vezetése alatt inasok munkája volt.Finozp korom és lenolaj összefőzósóből készítet üék,majd kövön törték.A kor könyveinél a tükör körül és alatt gyakran látjuk a lenolaj tultengésévol filőállt elszineződést.Bizonyos,hogy Royer,de még a XIX.szd-ban Beimel is saját maga készítette a nyomdafestéket.