Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története
Ro yer Ferenc Anta l /1761 - 1765/ Az esztergomi könyvnyomtatás meglehetősen késen kezdődik el, mert a török hódoltság alatt sokat szenvedett város»«ellentétben más vidéki nagyvárosokkal - nyugtalanabb körülményei miatt miatt képtelen volt fenntartani egy nyomdát.A hódoltság után röviddel később már ismételten a fegyvereké volt a szó és Rákóczi szabadságharca,majd az azt követő pestis járványok után bénult volt a város és környéke,alig volt valami ipara, gyenge kereskedelme ós kulturája sem volt számottevő. A pozsonyi Royer Antal,német nyomdász l$6l-ben telepedett le Esztergomban,abban az esztendőben,amikor Mária Terézia gróf Barkóczy Ferencet nevezte ki esztergomi hercegórsekké és a . királynő ez alkalommal visszaadta a várat a hercegprímásnak. Ezzel ismét előtérbe került az esztergomi érsekség és főkáptalan ősi, székhelyére való visszatérésének ügye,amely a szatmári békekötés után többször is felmerült./I/ Royer mint egri nyomdász s ld. bibliográfiánál. B irkóczy Ferenc hercegérsek 1761.okt. 16-án kelt főpásztori levelében tudatta,hogy az esztergomi vár birtokát visszanyerte, oda, mint a magyar katholikus egyház székhelyére,vissza szándékozik térni./'2/ Royer ezt a főpísztori levelet használta ki, mert azt remélte,hogy az 1543-ban,a török elől elmenekült érsekség valóban visszaköltözik nagyszombatbél,ahol ezideig Esztergom helyzetére való tekintettel a könyvnyomtatás folyt. Arra azonban nem számított,hogy valóban érseki várossá csak 27 évi szünetelés után válik.így történt az,hogy egy nyomdai felszereléssel l?6l-ben Royer munkáhot lát,mely betűkészlet teljesen azonos a pozsonyi nyomda betükincs anyagával,amelyet valószínűleg családi örökségként tőkebefektetésnek szántak. Sajnos csak n gyon kevés nyomtatványáról,könyvéről tudunk,de valószínűleg nem is készíthetett sokat /3/ az Esztergomban eltölt« eltöltött rövid négy esztendő alatt. /4/»Wyomdája helyét - ellenőrizhetetlen adatok szerint a régi városháza közelében kell feltételeznünk /5/.Mivel az érsekség és a főkáptalan nem költözött vissza,maga a város képtelen volt életerőre kapni,ezért Royer Antal 1765-ben elhagyta a várost.
