Horváthy Péter: Feljegyzések az elfelejtett városból

66. A télből a tavaszba „Jaj, de meredek!" - tapossuk a biciklipedált a dobogókői úton. Vörös karikák táncolnak a szemem előtt, a lábamat már nem is érzem. Kiver a veríték, pedig nincs hőség. Lenn, a városban már tavaszodik, már zöldülnek a bokrok - de itt fönn még száraz, rozsda-barna minden. „Messzire megyünk még?" - lihegi Gyóri. Itt a szentlélek! elágazás. „Menjünk le. nézzük meg!" Lekerekezünk. végiga falun. Azút kétoldalánárok. Akéményekből füst gomolyog, készül az ünnepi ebéd. A //as7f net" előtt megkergetnek a kutyák. Most ér véget a húsvéti nagymise; a templomban csokibárányt oszt a pap a gyerekeknek. Oszlik a tömeg. „Tüzet jöttem bocsájtani a földre" - betűzi Gyóri a bejárat melletti festmény föliratát. „Biztos tűz. volt, azt jelzik a lángok" - vélem. „Nem, fiúk. a templom nem égett le" - hallom a hátam mögül. A plébános - nagy darab, még fiatal férfi - ránkmosolyog. „A tűz. a Szentlélek jelképe. Balra fönn, az Özséb Atya. a pálos rend alapítója. Jobbra fönn az évszám: akkor adta IV. Béla vadászkastélyát a pálosoknak. Ha följebb mentek, arra - mutat a hegyoldal felé - a romokat is megtaláljátok." „A török kiűzése után visszatelepültek a pálosok" — folytatja. „Mikor ideérkeztek, a nagy hó miatt nem jutottak el a romokig, és itt, a mai helyén emeltek templomot. Hz itt a torony építésének ideje. A legutolsó évszám: ekkor festette a képeket Asztrik Atya"" „Üveghuta volt a faluban, ezértis hívják sokan még mindig //lilének." „A legenda szerint - meséli tovább - a Szűzanya szobrát bevitték Esztergomba, de az. újra visszajött. Nagyboldogasszonykor most is kimennek az. asszonyok körmenetben a Mária Oltárhoz." 2s. A piliss/entléleki templom freskóit K.tkonyi Asztrik, Forró Kamit es Kákonyi István lesiették 1962-ben.