Horváthy Péter: Feljegyzések az elfelejtett városból

Toncsi már nagylány. A szemünk néha összevillan; suli után együtt megyünk haza. (Nem tehetünk róla. ha egy irányban lakunk!) 45. Kipukkadt karrier ...Menjetek az igazgatói szobába! Hívatnak!" - int az ügyeletes tanár Toncsinak és nekem. Meghűl bennem a vér: tény, hogy kicsit késtünk földrajzóráról - Piri néni sokatmondóan ránk is nézett de mondtam neki, hogy a térképet kerestük a szertárban. „Csak nem gondolják azt, hogy ...?" - lángol fel az. arcom. A Tanári ajtajában a Kismöszibe botlunk; ót is hívatják. Most már tényleg nem értem, hogy mit akarnak. Az irodában a Delfin fogad, nem az igazgató. „Na. milyen rossz fát tettetek megint a tűzre?" - kérdezi színlelt szigorúsággal. De az arca nevet közben; végre a mellette álló ismeretlen férfira mutat: „Vajek Róbert bácsi a Rádió irodalmi osztályától jött: nyertetek a Gyermekálmok.pályázaton!" (Tényleg - ötlik az eszembe - pár hete íratott velünk a Delfin valamit „Ha hármat kívánhatnék..." címmel.) A Delfin kimegy; négyesben maradunk. A rádiós arra próbál rávenni bennünket, mondjuk el neki élőszóval, amit írtunk. Kismöszi valami hegedűversenyről dünnyög az orra alatt; én olimpiáról hadarok. Toncsi sötétvörös arccal, mély értelműen hallgat. Fél óra múlva a rádiós feladja a reménytelen küzdelmet. .Jövő héten újra lejövök, addig szedjétek össze magatokat!" - int. Azóta is várjuk... 46. Ki Miben Tudós Suli után rohanok haza: Ki Miben Tudós van a TV-ben! A példákból nem sokat értek; a megoldásokból még annál is kevesebbet. De micsoda élmény: a versenyzők alig idősebbek nálam, mégis MINDENT, egyszerűen MINDENT TUDNAK! Egyikük - a katonaruhás - még integrálni is tud! 47. Az Aranycsapat Húsvétra labdát kapok, igazi, fűzős, ötös focit. Órák után az Erzsébet parkba járunk, készülünk a Nagy Meccsre. Ellenfél még nincs, de azért lankadatlan gyakoroljuk a lefutást, a beadást. Csak ne akadna el mindig a labda a dzsumbujban! „Edzés" után együtt megyünk hazafelé a Kis-Duna-parton. Bubéék telepénél elköszön Garincsa (régi nevén Tomi); Bivaly a Lépcsős-cukrászdánál búcsúzik, Sasiék a Munkásotthonban laknak, a Pártház mellett; az. udvar végéből átjáró vezet Báj-bájékhoz. (Ott gyakorol a Tűzoltózenekar is.) Végre akad ellenfél: Hunyadi utcai .s/z/rZ/Vu/ukban hülyére vernek minket a szentgyörgymezeick. A visszavágóra besírjuk magunkat a Dózsapályára. Jones csodás labdát csúsztat elém. a védők mögé és már benn is az. első gól! 4:l-re győzünk, mégis lógó orral. elkeseredve baktatunk hazafelé, a Kis-Duna-part virágzó gesztenyefái alatt: a meccs végén elveszett a labda. De másnap széles vigyorral hozza a Jones: kinyomozta, hogy ki vitte el — és ki merne ellenszegülni egy verekedős cigánygyereknek? (Közben már gyűltek a húszasok Sasinál az. új labdára.) 48. Kirándulás Leninlandba „Pajtások! A jövő héten részt veszünk az. Ideiglenesen Hazánkban Állomásozó Szovjet Hadsereg ünnepén!" - jelenti be az Igazgató. „Ennek keretében, iskolánk labdarúgó-csapata barátságos mérkőzést játszik a szovjet fiatalokkal." Engem ér a megtiszteltetés, hogy a csapatot összeállítsam. A meccs előtti nap kiderül: Tomit és Budit nem engedi az Igazgató. Indoklás nincs, de azt suttogják: hogy képzeltem, hogy ők is játszhatnának a Szovjet Fiatalok ellen? Hát nem tudtam, hogy Tomi a Ferencesekhez jelentkezett továbbtanulni? Kiilönbusszal visznek ki Táborba. Kikapunk, hiába védekezik derekasan Bivaly a hátvédsor tengelyében. Még Jones is csak egy becsületgólt tud rúgni. 49