Hetvesné Barátosi Judit: Adatok az esztergomi szőlőtermesztéshez és az Orbán-kultusz

Tartalom - A mondák gyümölcse - A szőlőkultúra esztergomi évszázadai

- 5 Ha alaposan szemügyre vesszük a középkori ábrázolásokat, sokat elárulnak nekünk. Magyarország első térképét 1523-ban Lázár diák készítette. 1 XVI. században igen ritka volt as országok, városok rajzban való megörökítése , ezek rendszerint egy-e különleges esemény kapcsán készültek, igy fontosnak kell tartanunk azokat az ábrázolásokat, melyek a hazánkat megszállt török ellen vivott csatákról készültek, özek elsősorban az érdeklődő nyugat szánára haditudósításokként jelentek nej, de a koraleli művészek lelkiismeretesek voltak, részletesen ábrázolták a várak környékét i3. Az 1595-ös ostromról készült !ie

braacher metszet még a Várhegyet körülvevő összes hegy lejtőjén szőlőtőkét ábrázol, A hosszú török megszállás és a visszafoglalás ádáz karcai pusztulást hoztak minden felé. 1720 körül készült 0. Leopold karca Esztergomról, ahol már csak néhány távolabbi domb déli lejtőjén látható szőlőültetvény. \z 1570-es török adóösszeirásban na^v mennyiségű must után szedtek be adót Esztergomban és az itt élő mohamedánoknak szőlőik voltak, amiért szintén fizettek. 3?ár a tisztségviselő törökök nyiltnn nem fogyaszthattak bort, de tudjuk róluk, hogy otthon ezzel az "orvossággal" gyógyították magukat. A török elleni harcokban csaknem teljesen elpusztult a város, alig volt lakója, u.gy látszik a szőlő mégsem pusztult ki teljesen. Tél Hátyás nTTotitiae Hungáriáé novae historic©—

geographica cimü müvében a következőket irja:" A szőlődombok - többnyire kipusztulton a várostól dél falé nyúlnak el. \ szőlőterület kevesebb, mintsem elegendő volna az egész városnak, mert a hegyek többi í'éoze a szentgyörgynezei határba* esik. \ szőllő kétfajta fehér «3 piros. Hindkét fajtának a bora elég jó és kellemes izü, ha érett volt a szőllő." ' Egy évszázad múlva Hellseher József már arról ad számot, hogy bőven jut eladásra is:" \ bort, főképpen a