Hetvesné Barátosi Judit: Adatok az esztergomi szőlőtermesztéshez és az Orbán-kultusz

Tartalom - Szőlőhegyi regulák

- 6 fehéret, nz ország f'l3Ő részei falé és a bányavárosokba tengelyen, továbbá hyőr ás '"oson falé, valamint \usztriába dunai hajékon szállítják." 2 9 Őzt a lendületes fejlődést a XIX. század utolsó negyedében a fiioxéra nemcsak megakasztotta, hanem szinte teljesen kipusztította a szőlőket, A filoxéra nevü gyökérlakó élősködő 18^O-ban szőlővesszőkkel került át Észak-imerlkából Xurópába. Magyarországon 1875-ben regisztrálták először, és néhány év alatt az ország összes borvidéket megfertőzte nagyarányú pusztítást idézve elő. Ooztergonot 1885-ben érte el. \ város vezetősége nem nézte tétlenül a bajt, megszervezte a védekezést, A szón— kénegezés terjedt el a meglévő tőkék védelmeként, A kutatások kiderítették, hogy egyes fajokat nem támadja meg az élősködő és ha nem kötött talajba, hanem honokos talajba ültetik a szőlőt, ott sem támad a filoxéra. Xsztergon szabad királyi város képviselő testületének VIII. albizottságaként megalakult a filoxéra bizottság, Olnőke: Xenényfi János tanácsnok. Tagjai: Brenner József, ~)r feichtinger Sándor, Xaán János, "is István, "alina Lajos, arosy József, "eszéna János, Vied ermann Pál, őzlávy István, ''immer Ferenc. " * "Dolguk volt többek között a szőlősgazdák segítése a védekezésben, uj kevésbé érzékeny szőlőfajták felkutatása. 30kan közülük jő példával jártak elöl, nevezetesen az amerikai oltványokkal való telepítést az Ar any hegyen Xaan János lovag kezdte meg. 1893—

ban uj csapás érte a szőlőkulturát, a peronoazpora leforrázta az egész határt 03 abban az esztendőben üresek maradtak a hordók és a pincék. Xz ellen a szőlőbetegség ellen a védekezés mai napig ia folyik, Szőlőhecyi regulák. \z egész hagyományos mezőgazdaságban épp a szőlőtermesztés volt a legintenzívebb művelési ág, ez kívánta meg a legtöbb munkát, s ráadásul külön elmélyült tapasztalatokra épülő kifinomult hozzáértést. Xz magyarázza, ho,-:y