Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - ÚJ ISKOLA, ÚJ FELADATOK, ÚJ LEHETŐSÉGEK (1949-1956)

ÚJ ISKOLA, ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FELADATOK (1949-1956) A két intézet egyesítését zökkenőmentesen hajtották végre. E lépéssel létrejött a városban az első koedukált középiskola. Igazgatója Rosta József maradt. Tanári testülete a két intézet oktatóiból alakult, akik az első tanévben az alábbiak voltak: Bálint Ferenc, Csiszár Albert, Csizmadia Irén, Geyer Béla, Homor Pál, Jánoska Tiborné, Kapitánffy Kálmánné, Karácsonyi Jenő, Kocsis Lajos, Kocsis Lajosné, Kovács Margit, Lipter M. Éva, Mészáros Ferenc, Mogyorósi József, Pór Mihály, Rosta József, Sántha Kamill, Simó László, Szabados Jolán, Szkladányi Mária, Végvári István. Óraadó hitoktatók: Polczer Frigyes és Takács Ferenc római katolikus, Csiszmadia Dániel református. Az első tanévben 5 leányosztály (az elsőből kettő) működött 143 tanulóval és 3 fiú osztály 70 tanulóval. Vele egy épületben a gyakorlóiskola 8 osztállyal, 183 tanulóval. 1949 őszén Horváth Dezsőt és Szóda Ferencet nevezte ki az illetékes tanügyi hatóság gyakorlóiskolai tanítóvá. 1951 őszétől Bartos Jenő és Jónás Ferenc intézeti oktatókká váltak. Helyüket a gyakorlóban Borbély Györgyné és Magyar Tibomé foglalták el. A felső tagozatban zömmel az intézet tanárai vagy óraadók oktattak. 1952-ben a gyakorló fejlesztése új nevelőket igényelt. Ekkor nevezik ki Benőcz Ferencnét és Gerendás Gézát. Rövidesen kiderült, hogy a tanítóképzést a frissen létrehozott pedagógiai főiskolák nem képesek megoldani. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1949 áprilisában kiadott utasítása pedagógiai gimnáziumokat hozott létre a már amúgy is vegyes képzést folytató tanítóképzőkben. Az újfajta iskolatípus működését az alábbi heti óratervvel és tantárgyakkal képzelték el: 103