Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - AZ ÖNÁLLÓ TANÍTÓNŐKÉPZŐ (1922-1949)

tak. Tevékeny részt vettek a szőlőművelés évi munkáiban, valamint az állati és növényi kártevők elleni preventív védekezésben. Díszkertünkben gyakorolták a pázsitnyírást, a virágágyakban elhelyezett évelő és egynyári virágok ültetését, öntözését. Gyümölcsösünkben termelt nagymennyiségű besztercei szilva nagy részéből lekvárt főztek, aszalványt is készítettek. A káposztasavanyítással az őszi munka befejeződött. Önállóan veteményeztek tavasszal a konyhakertben, ribiszkét és málnát ültettek. Mosást és vasalást a téli félévben végeztek a higiénikusán megépített mosóban és vasalóban. Levestészták közül a tarhonyakészítést valamennyien elsajátították." 1937. év tavaszán: „20 db alma-, körte és szilvafát ültettek el növendékeink a rendház szigeti kertjében, ahol a már régebbi ültetésű 72 fát a gazdaságtanár irányítása mellett szakszerűen gondozták. A kertben 4 fészekodut, az intézet előtti parkban pedig két madáretetőt helyeztek el, s az etetést egész télen rendszeresen végezték. Az intézet előtt vonuló Csernoch János úti (Kisduna sétány) és Erzsébetkirályné-park gondozásában egész éven át részt vettek." Már az új idők szele érződik az intézet egyik nevelőjének 1946-ban készült feljegyzésén, amely szerint a magyar falu megkedveltetésének módját elképzeli. Szerinte: „a néptanítónak a népet kell megismernie és megszeretnie. Sajnos erre a jelenlegi tanítóképzés nem sok gondot fordít. ...meg kellenne szüntetnünk az irtózást a falutól. Meg kellene szerettetnünk és ismertetnünk az ifjú tanítónemzedékkel a falut, a munkás magyar népet. Hogyan adjunk alkalmat a növendéknek, hogy mielőtt kimegy az iskolából, megismerje a magyar falu életét, népét, a népi szokásokat, hagyományokat, művészetet? A líceumi középiskolás növendékek III. osztályosai - akik tanítók akarnak lenni - nyáron 6, esetleg 4 hetet töltenek tanári vezetéssel, irányítással valamelyik hazai községben,... A növendékek 15-20 fős csoportokba osztva mennének falura, ahol napi munkával, családlátogatással, családnál végzett háztartási, kerti, mezei munkával töltenék idejüket. Ismerkedjenek meg a falu, a vidék jellegzetes népi hagyományaival, művészetével, táncával, irodalmával; rendezzenek a nép számára hangulatos kultúrelőadást. ...A táborozást az érettségi utáni nyáron is folytatnánk. Azok a növendékek, akik más középiskolából jönnek, érettségi után és az akadémiai év után végeznék el ezt a gyakorlatot. E nélkül egy tanítónak sem adnék állást." 93