Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - AZ ÖNÁLLÓ TANÍTÓNŐKÉPZŐ (1922-1949)

1922/23-ban a nőnevelő intézet (zárda) 1848 kötetes könyvtárral rendelkezett, ezt használta induláskora tanítónőképző is. Ebből emeltek ki 338 kötetet, amely az önálló ifjúsági könyvtár alapja lett. A tanári könyvtár végig közös maradt, az ifjúsági önálló részlegként évről évre gyarapodott, 1925-ben 590,1930-ban 1036,1931-ben 1992 kötetről van adatunk. A harmincas évektől önálló tanári-, ifjúsági-, önképzőköri-, pedagógiai-, Mária Kongregációs részlege működik. 1947-ben viszont 5449 kötetet mutat ki a statisztika, amelynek összetételét is ismerjük. Eszerint 521 pedagógiai, 1574 irodalmi, 1028 földrajzi, 700 természettudományos, 175 ének-zenei és 1451 kimondottan ifjúsági mű szerepel a leltárban. A nevelőknek és a diákoknak a szükséges folyóiratok, újságok is rendelkezésükre álltak. Az 1926/27-es tanévben 13, 1927/28-ban 21, 1933/34-ben már 38 féle. 1925-ben közel 3000 db közösen használt szertári tárggyal rendelkezett a zárda, melynek gyarapításához - a maguk készítette munkákkal - a növendékek is hozzájárultak. A szertárak számát és a felszerelés mennyiségét a tanítónőképző esetében nem lehet megállapítani, mivel ezeket, az előadókkal együtt, a zárda dunaparti részén helyezték el, és valamennyi iskolatípus használta. A közösködés valószínű nem volt zavarmentes, mert az intézmények órarendjét bizonyos mértékig egyeztetni kellett. Az 1930-as években tartott gyakorlati jellegű órák közül fizikából, kémiából (vegytan), biológiából (természetrajz) és testnevelésből volt szükség a közös termekre. Éneket és zenét, egészségügyi alapismereteket (elsősegély) saját épületrészben gyakorolhatták. A technika akkori vívmánya is bevonult az iskola falai közé. „A gondolatközlés legmodernebb eszközét, a rádiót ismeretterjesztő és vallásos előadások meghallgatásával, tanulmányaink bővítésére gyakran felhasználtuk" - olvashatjuk egy helyen. Az intézet zártsága ellenére is felkészítette növendékeit a gyakorlati életre. Ebben nem sokat különbözött korának hasonló intézményeitől. Az élet „praktikus" oldalának megismertetéséről az alábbiakat olvashatjuk az évkönyvben: „A gazdaságtan tanítása erősen gyakorlatias volt. Az intézet gazdasági kertjében végezték növendékeink a gyakorlatokat. Csoportokba osztva végezték a gyümölcs szedését, zöldség- és kapásnövények betakarítását és a zöldségfélék elvermelését télire. Az üvegházban a virágok szaporításával, dugványkészítéssel, magvetéssel foglalkoz92