Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.
Tartalom - AZ ÖNÁLLÓ TANÍTÓNŐKÉPZŐ (1922-1949)
Az érdekeltek Nádler István tanítóképző intézeti tanárt bízták meg a szervező-előkészítő munka irányításával. O és a rend főnöknője 1922. július 12-én kérelmet juttatott el a hercegprímáshoz, amelyben az általuk szervezett új intézmény számára az „érseki" jelző használatát kérték. E beadvány szerint az érsek előző, elvi engedélyével megindult szervezés már annyira előrehaladt, hogy magabiztosan írhatták: „a világ elé már mint megszervezett intézet léphetünk". Az adott helyzetben, az akkori történelmi körülmények között erkölcsi súlyt jelentett a kért cím használata. A prímás három nap múlva válaszolt. „A felállítani szándékolt tanítónőképző intézetnek az érseki jelző használatát megengedem. Kijelentem azonban, hogy a létesítendő intézménnyel szemben e címen nem vállalok semmiféle anyagi kötelezettséget, és hogy ilyen igény sem velem, sem utódjaimmal szemben nem támasztható." Az 1922. augusztus 28-án kelt 682. számú újabb leiratában egyértelműen engedélyezte az intézet megnyitását. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érsekhez szeptember 4-én küldött 109.710 számú levelében tudomásul vette az egyházi hatóság intézkedését. Közölte továbbá, hogy amennyiben az intézet be fog válni, és a fenntartással járó terhet nem lenne képes viselni, akkor nevelői részére fizetéskiegészítő államsegélyt engedélyez. Az 1922/23. tanév kezdetére az előkészületek befejeződtek. Augusztus 31-én nevelői esküt tettek. Szeptember 5-én ünnepélyes tanévnyitás következett, majd 9-én 25 elsős és 8 másodikos diákkal - tehát egyszerre két évfolyammal megindult a város új oktatási intézményében a tanítás. A második osztály tagjai az előző tanévben a tanítóképzőben magántanulók voltak. A következő tanévben a három évfolyamon már 65 volt a növendékek száma. Megbízott igazgatója, az előkészületeket is irányító, Nádler István lett, akinek négy főhivatású szerzetesnővér és öt óraadó tanár segített az első tanévben. Az új intézmény neve: Esztergom-Vízivárosi Irgalmas Nővérek Érseki Tanítónőképző Intézete. Elhelyezése a zárda Ferencz József (Bajcsy-Zsilinszky) utca 42. szám alatt lévő, akkor még egyemeletes és lapostetős épületének földszintjén történt, a polgári és az elemi iskolával egy épületben. (Az épület mai címe Pázmány Péter utca 16.) A tornatermet és a meglévő szertárakat is közösen használták. A működéshez szükséges anyagi fedezet az első években nem volt teljesen 86