Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - OTTHONTEREMTÉS (1922-1929)

OTTHONTEREMTÉS (1922-1929) Internátus létesül A századfordulóra kiépült a tanulók olyan támogatási rendszere, melynek működése már kevéssé függött az adakozók alkalmi jóindulatától. A század elején tovább bővültek a lehetőségek, de a háború visszavetette a sikeres kezdeményezést. A segélyezés forrásai az 1917/18. tanévben már kezdtek kimerülni. Egyedül a tápintézet gondoskodik még 15-20 tanuló étkeztetéséről. A következő évben még ez a szám is csökken, majd megszűnik. Nem kis erőfeszítés eredményeképpen 1918/19-ben - egyházi, társadalmi összefogással - a segítés új formája jön létre Diákasztal néven. Itt 15-20 tanulót tudnak étkeztetni, akik ugyancsak a zárdában, majd a Petőfi utcában működő magánétkezdében fogyaszthatták el ebédjüket. E kezdeményezés sorsa is rövid időn belül megpecsételődött, ezért az igazgató 1920. szeptember 21-én felhívást intéz a helyi társadalomhoz. „Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tanulóink fele kénytelen legyen tanulmányait félbe hagyni, szegénysége miatt. Maradna 30-40 növendékünk, akikért nem tudom érdemesnek tartaná-e kegyelmes urunk egyházmegyénk eme egyetlen férfi tanítóképzőjét fenntartani." Az 1920/21. tanévre szóló felvételi tájékoztatóban is hasonlókat olvashatunk: „Miután az intézetünkhöz kötött alapítványok ez idő szerint nem kamatoznak, sajnos számottevő segélyben senkit sem részesíthetünk" Az igazgató még azzal is kísérletezett, hogy a jóval gazdagabb helyi bencés gimnáziumtól kérjen támogatást. Ők ugyanis jelentős élelmiszerkészlettel rendelkeztek. Azt kérte, hogy az iskola vezetői azt osszák meg a nélkülöző tanítóképzővel. A gazdag testvér azonban elzárkózott a kérés teljesítése elől, mint ahogyan tette a segélyegylet alapításakor is, amikor nem vállalta a nálánál szegényebb iskolával közös szervezet létrehozását. A Hitelbank, valamint az Esztergomi Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezet viszont támogatást nyújtott. Az utóbbi 10%-al adta olcsóbban a diáktasztal számára az élelmiszert, melyet magánszemélyek is kiegészítettek. Ezen újabb akció eredményeként a tanulók mintegy 10%-a ismét részesülhetett valamilyen támogatásban. Mindez azonban csepp volt csupán a tenger41