Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A SZÁZADVÉG – SZÁZADELŐ TANÍTÓKÉPZÉSE

zású nevet viselő tanító működött. Fel is sorolta ezeket, és megváltoztatásukra konkrét javaslatot tett. Az idegen hangzású név első betűjét vagy szótagját meghagyja, a többi szótagot úgy változtatja, hogy annak magyaros hangzása legyen. Felhívása eljutott a tanítóképzőbe is, mely a növendékek között követőkre talált. A megvalósult névváltoztatások számáról, ebből a korból, megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre, de tudjuk, hogy az 1908/09-ik tanévben 11, a következőben 5 jelölt magyarosított. A XIX. század utolsó évtizedeiben már jelentős erőként vannak jelen hazánkban is a liberális, a szociális- szociáldemokrata, majd a kereszténydemokrata eszmék. Térnyerésük a régivel való összeütközéshez vezetett, mely a kultúra területén egyházpolitikai küzdelmek révén vált ismertté. Az új áramlatok egyes területeken elbizonytalanodást eredményezhettek, de hatásuk alól nem vonhatták ki magukat azon egyesületek, iskolák sem, melyek a konzervatív nézetek erősítésével próbálták magukat körülbástyázni. A sokat hangoztatott politikamentes iskola már ebben a korban sem létezett. Ezt bizonyítja az esztergomi tanítóképző akkori és későbbi története is. A történelem számtalan példája bizonyítja, hogy az új befogadására az ifjabb nemzedék inkább hajlik, mint az idősebb generácó. Az intézetben akkoriban történt események egy-két esetben ellenpéldát is szolgáltatnak. 1898. november 7-én a negyedik osztály tanulói bejelentik az iskolából való kilépési szándékukat. Elhatározásuk okát írásban is megindokolják. Ebből kiderül, hogy e lépésük megtételére némely tanáruk viselkedése késztette őket. Elítélték egyik tanárukat, aki gúnyolta a más nemzetiségű tanulókat, mert azok nehezen beszéltek magyarul. Egyéb indokaik viszon erős konzervatív nézeteikről tanúskodnak. Elítélték egy másik tanárukat, aki „az általa kedvelt protestáns írók látszólagos vívmányait - habár alaptalanságuk előttük érvekkel bebizonyíttatott - minden úton-módon elhitetni törekszik". Egyesek - szerintük - olyan elveket terjesztenek, melyek minden vallásra visszavezethetők, csak a katolicizmusra nem. Megállapításuk szerint történelemtanáruk „olyan igazsággal nincsen tisztában, melynek tudása a középiskola harmadik osztályú növendékeitől várható. Például a történelemben sok helyen a katolikus egyházat kárhoztatja: Húsznál azt mondja, hogy az egyház hibázott midőn őt elégettette, 27