Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A SZÁZADVÉG – SZÁZADELŐ TANÍTÓKÉPZÉSE

2. Ő Felsége, a király nevenapján. 3. Farsang utolsó két napján. Kötelesek azonban a növendékek e két napon szentmisét hallgatni és a vízivárosi templomban tartani szokott szentségimádáson részt venni. 4. Párkányi vásárokon két napon. (Simon-Júda) 5. Május hóban egy napon. 6. Az igazgató tanár névnapján. 7. A hét minden csütörtöki napján. Kötelesek azonban a növendékek e szünetet orgonálási gyakorlatokra fordítani. 8. O Felsége, a királyné nevenapján délelőtt. 9. Szent Márk napján, a keresztjáró napokon, úgyszintén halottak napján délelőtt. Azon kívül november hónapban azon délelőttön, amelyben a növendékek a főszékesegyházban a jótevőkért tartani szokott szentmisén megjelennek. A törvények felolvasása napján, úgyszintén hamvazó szerdán egész nap előadást tartunk." A század végén fegyelmező és jellemformáló eszközként intézeti egyenruhát vezettek be és iskolai zászlót szenteltek, melynek költségét az 1890/91. tanévben indított gyűjtés segítségével biztosították. Csernoch János érsek 1891. szeptember 27-én felszentelte az iskola első zászlaját. Anyaga fehér selyem, Szent Alajos és Szent Imre képével. Fehér-kék szalagján „az Esztergomi Királyi-Érseki Tanítóképezde MDCCCXCI." olvasható. Az ifjúság jellemének, hazafias érzelmeinek alakítását szolgálta az 1896. május 9-én tartott millenniumi ünnepség, valamint talán az ünnepi hangulat hatására, a következő években kibontakozó névmagyarosítási mozgalom is, melynek gyökereit már az 1848/49. tanévben megtaláljuk, de nagyobb méreteket a század végén öltött. 1897. december 8-án a királyi tanfelügyelő „szózatot" intézett a tanítósághoz, melyben hazafias érzelmeikre hivatkozva arra kérte őket, hogy idegen hangzású nevüket változtassák át magyarra. Megállapítása szerint az akkori Esztergom vármegyében, melyen a hajdani esztergomi és párkányi járás értendő, mintegy 60 idegen hang26