Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI

nem találkozunk, ők valahol a legszegényebb iparosréteg tagjai között keresendők. Ezekben az évtizedekben hasonló képet kapunk akkor is, ha a tanítóképző tanulóinak társadalmi hátterét vizsgáljuk. Lassú átalakulást a XX. században tapasztalunk. Változatlanul a kisember gyermekének iskolája marad a tanítóképző, de a „kisember" jelző ekkorra már némi jelentésváltozáson ment át. A múlt században a még csupán szárnyait bontogató iparos és kereskedőréteg meglehetősen egységes volt, anyagilag szerény, de századunkban jelentős részük már kinőtt a „kisemberek" közül, helyüket egyre inkább olyan rétegek foglalják el, akiknek eddig kevés hely jutott még ezekben az intézményekben is. Az 1920/21. tanév 120 növendéke közül a korabeli statisztika 43-at sorol a tisztviselő-, tanár-, tanító- és a más értelmiségi kategóriájába (tehát harmadát); iparos és kereskedő valamivel kevesebb, 35 fő. A sokmindent takaró őstermelői kategóriába viszont már 17 tanuló szüleit sorolják. Megjelenik a munkás - szolga, elnevezés, mely 7 növendéket érint. Az arányok a következő évtizedekben lassan változnak. Hasonló állapítható meg az 1922-ben alapított leányképzőről. Ebben az intézetben a tanulók szüleinek 20-25%-a kisiparos vagy kiskereskedő, tanító, tanár és egyéb értelmiségi 15-20%-a. A mezőgazdasággal valamiképpen kapcsolatba hozhatók aránya 5-10% között mozog. Ipari munkás vagy bányász évente 1-2, a földműves napszámosoké 2-3 fő. Viszonylag magas a nyugdíjas szülők aránya. Képviseltetik magukat az alacsony rendfokozatú katonatisztek, altisztek, a különböző munkát végző alkalmazottak is. A tanulók társadalmi összetételében a valóban nagy változás a II. világháborút követő esztendőkben következett be. A fiúképzőben 1946/47-ben a munkásgyerekek részaránya 12%, a parasztoké az előző évi 20-ról 30% fölé emelkedett. Feltűnően csökkent az eddig sem magas értelmiségi, továbbá az iparos és kereskedő réteg aránya, pedig ekkor még adminisztratív eszközökkel nem avatkoztak a tanulói összetétel alakulásába. Ugyanebben a tanévben a leányképzőben a paraszti származásúak 15, a munkások - bányászok csoportjába tartozók 10, a kereskedők - iparosok közel 40, az értelmiségiek (tanárok, 135