Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI

tanítók) 10%-át tették ki a tanulói létszámnak. A többi változatlanul a kisebb beosztású alkalmazottak köréből került ki. Az elithez tartozó értelmiségiek gyermekei a helyeknek 2-3%-át foglalták el. A munkásgyermekek aránya az 1940-es évek második felétől rohamosan emelkedik, az ötvenes évek első felében - a már egyesített intézetben némelykor meghaladja az 50%-ot. Érdemes megjegyezni, hogy a képzőt meghódító bányászgyermekek nagyobb százaléka leány. A paraszt származásúak 1946/47. évi kiugróan magas aránya később 20% körülire mérséklődik. Az aránymódosulás az első benyomásra joggal ébreszti azt a gondolatot, hogy a mintegy 70%-os arányukkal a munkás* és parasztgyermekek kirekesztették a többi társadalmi réteg gyermekeit. Más összetevők figyelembevétele esetén kiderül, hogy ez nem így van. Ezekben az esztendőkben a tanítóhiány miatt, lényegesen emelkedett a tanulók létszáma. A növekedést a környéken lakó munkás, elsősorban bányászgyermekek beiskolázásával lehetett biztosítani. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy - különösen az 1950-es évektől - a valamikori kiskereskedők, kisiparosok egy része is munkássá vált, gyermekét is így sorolták be. E két társadalmi csoporton kívülieknek csupán részaránya csökkent észrevehetően, de számuk a valóságban alig változott. Az 1951-ben ismét megnyílt óvónőképző esetében nem mondható ugyanez. Ebbe az iskolatípusba még nagyobb arányban kerültek a környék bányásztelepüléseiről. Az innen érkező fiatalok szinte megszállták az iskolát. Ez azért következett be, mert ezekben az években itt nyílott a környéken a legtöbb óvoda, ahonnan gyakran megbízatással küldték a fiatal leányt az óvónőképzőbe. Elvárták tőle, hogy az iskola elvégzése után oda, saját falujába, saját bányatelepére térjen vissza. Az évkönyvekben közölt statisztikák a parasztságot gyakran jelölik őstermelő, gazdálkodó elnevezéssel. Ezzel teljesen összemossák a többrétegűségét. A XX. században már árnyaltabb adatokkal találkozunk. Ezekből kiderül, hogy a paraszti rétegnek is a gazdagabbjai jutottak el a tanítóképzőbe is. A fiúknál még az 1947/48-as tanévben is annak vagyunk tanúi, hogy a 37 parasztgyermek több mint felének szülei 15 holdnál nagyobb földterülettel rendelkeznek. Az egy holdon aluliakat, a mezőgazdasági munkásokat - akik pedig a falvakban jelentős létszámot képviseltek-mindössze négy fő képviselte. Hírmon136