Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - AZ ESZTERGOMI ÓVÓNŐKÉPZÉS ELSŐ KORSZAKA (1892-1915)

Az intézet tartalmi munkája Fennállása első napjaitól igyekezett a kor követelményeinek megfelelően mindenben eleget tenni az elvárásoknak. A tárgyi feltételek biztosítása mellett nagy súlyt helyezett a tartalmi és szervezeti kérdésekre. Fennállása után alig egy-két évvel kiemelkedett a hasonló típusú intézmények közül, sőt - az egyháziak esetében - bizonyos fokú vezető szerepre tett szert. „A tanári testület folyton közreműködött a hazai kisdedóvónőképzés ügyének előmozdításában. 1893. december 15-től 1894. június 15-ig 6 hónapos tanfolyamot tartottunk állandó menedékházakat vezető nők kiképzésére. E tanfolyam szervezésére az indított, hogy katolikus intézetekben képzett nők is működjenek a menedékházak vezetésében. A tanfolyamra 10 nő vétetett fel, kik közül 9 nyert bizonyítványt" - írja az igazgató. Már 1893-ban 133 darab kiállított tárggyal vett részt az intézet a Debrecenben rendezett országos tanszerkiállításon, ahol a rendezőktől ezüstérmet, az érsektől pedig külön díszoklevelet kapott. 1896-ban ugyancsak sikerrel szerepeltek a millenniumi emlékkiállításon. Mivel az állami intézmények rendtartásai az egyháziakra nem vonatkoztak, ezért az igazgató által kidolgozott szabályzat szerint folyt a munka, amely természetesen figyelembe vette az oktatási törvény azon részeit, melyek valamennyi intézményre azonos kötelezettségeket írtak elő. Ezen első szabályzatot az érsek 1897-ben hagyta jóvá, majd többszöri módosítás után 1911-ben tette közzé, azzal a céllal, hogy más intézmények is megismerjék, és ennek figyelembevételével végezzék munkájukat. A rendtartás a kisdedóvónőképzés célját - a kor követelményeinek megfelelően - az alábbiakban határozta meg: „A kisedóvónőképzés célja: katolikus meggyőződésű, hivatásukért lelkesedő, jellemükre nézve megbízható oly kisdedóvónőket képezni, akik a kisgyermek iránt való szeretettől áthatva, alapos lelkiismerettel felruházva képesek a kisdedeket óvni, ápolni, vallásos és hazafias szellemben nevelni." A továbbiakban szervezeti és tartalmi kérdésekkel egyaránt foglalkozott. Korunkban is elfogadható a 65.§-ban megfogalmazott feladat: „Különös figyelmet kell fordítani a tanítás helyes, módszeres folyamatára és a rokon tárgyak belső kapcsolatára... Mindennemű okta116