Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény hallgatói

AZ INTÉZMÉNY HALLGATÓI Tanítójelöltek a nappali tagozaton Az indulás éveiben az intézet elsősorban Komárom és Nógrád megyéből vette fel a jelölteket (hallgatókat), az 1963/64. tanévtől csatlakozott Pest megye, de történt felvétel Fejér és Veszprém megyéből is. Később az utóbbi két megyéből csak elvétve kerültek ide fiatalok, esetenként egy-két fő az ország különböző régióiból. Bázisterületként a nappali tagozaton mindvégig Komárom, Nógrád és Pest megyék maradtak meg. Az első évtizedben a főhatóság szigorúan ragaszkodott az általa kijelölt felvételi körzetekhez. Jó ideig azt is meghatározták, hogy egy-egy megyéből hány fiatal vehető fel. Közülük legtöbben Komárom-Esztergom megyéből érkeztek, melyhez nyilván hozzájárult az intézet közelsége is. Akadt olyan tanév, amikor a Pest megyéből jelentkezők nem érték el a felvehetők számát sem. Ez is a helyieknek kedvezett. Az 1970-es évektől a nógrádiak Jászberénybe is kérhették felvételüket, ezért Esztergomba kevesebben pályáztak. Az intézetbe való beiratkozás előfeltétele a sikeres felvételi vizsga, melyet megelőz a középiskolában tett érettségi. A jelentkezők zöme gimnáziumot végzett, de fokozatosan emelkedett a szakközépiskolában érettségizettek száma. Volt olyan tanév, amikor elérték az összes jelentkező 25-30%-át. A három évfolyam nappal: tagozatos hallgatóinak lakóhelye a bázismegyékben Tanév Komárom-Esztergom Nógrád Pest megye megye megye 1966/67 119 25 41 1969/70 120 38 25 1970/71 115 39 20 1972/73 126 38 42 1973/74 139 49 41 1974/75 135 57 49 1975/76 142 55 40? 1976/77 207 70 51 1977/78 245 55 37 1978/79 248 59 53 1979/80 227 60 50 1980/81 201 74 67 1981/82 175 80 51 1982/83 173 87 61 53