Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény hallgatói

Tanév Komárom-Esztergom Nógrád Pest megye megye megye 1983/84 192 82 66 1984/85 204 86 46 1985/86 214 64 53 1986/87 180 61 58 1987/88 183 58 31 1988/89 169 66 47 1989/90 196 70 50 A fenti három megyén kívülről elvétve érkeztek. A felvételi vizsga tárgyai kezdetben a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem. 1980-tól történelem helyett választhatja a jelentkező a matematikát. 1985-től a pedagógiát is. Többségük mindvégig kitartott a történelem mellett. Történelemből és ma tematikából a szóbeli vizsga az előírt, míg magyar nyelv és irodalomból ezt megelőzi jó ideig az írásbeli. Az 1970-es évek második felétől az intézetben tett írásbeli vizsga helyett elfogadják az érettségi írásbeli dolgozat eredményét abban az esetben, ha a fiatal az érettségi évében jelentkezik a tanítóképzőbe. A tantárgyi felvételi vizsgát 1976-ig megelőzte az alkalmassági vizsga, mely beszédkészségből, rajzból (színtévesztés), énekből (hallásvizsgálat), testnevelésből (testi hibások kiszűrése) állt. Az alkalmassági vizsgát a nyolcvanas évek második felében ismét előírták. E megmérettetések elsősorban a pályára való alkalmasságot voltak hivatottak eldönteni. Kedvezőtlen eredmény esetén bármelyik kizárhatta a jelentkezőt a felvételi vizsga további folytatásából. Az általános pedagógiai alkalmassági vizsga esetleges bevezetésére az 1970-es években több alkalommal történt eredménytelen kísérlet. A fiatalok egy része nem az érettségi évében kerül az intézménybe. Ezeknek bizonyos hányada máshol vagy helyben tett sikertelen felvételi vizsgáját ismétli ilyenkor. Kevesebben vannak azok. akik későbbi döntésük következtében felvételiznek később. Előfordult. hogy a korábban érettségiző, aki az életből jött, némi, esetleg pontszámban is kifejezett előnyben részesült. Kezdetben a főhatóság előre megállapította a felvétel minimális pontját. Amikor ezt a gyakorlatot megszűntették, akkor - a megadott felvételi keretszámon belül - a legtöbb pontot elértek felvételére került sor. A felvettek közül 1959ben nyolc, 1970-ben 22, 1980-ban 48, 1985-ben 35. 1989-ben 67 fő a felvételt megelőző években tett érettségi vizsgát. Több évben ez az arány némelykor a felvettek harmadát jelentette. A pedagógus - ezen belül a tanítói - pályán hosszú ideje a nők vannak többségben. Ez megmutatkozik a hallgatók összetételében is. Messze vagyunk már a felsőfokúvá vált intézmény első (1959/60.) tanévétől, amikor 69 kezdő hallgatóból még 26 fiú volt. Ezt követően az arányuk hullámzó, de a kezdő évhez viszonyítva folyamatosan csökken, legfeljebb 1976 után, amikor főiskolává lett az intézmény, volt tapasztalható kisebb átmeneti 54