Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény oktatóinak tudományos és művészeti tevékenysége

gom és környéke munkásmozgalmának történetét - több tanulmányt írt az Oktatási Igazgatóság kiadványaiban. Hegedűs Rajmundnak több publikációja (cikkek, tanulmányok) jelent meg a megyei sajtóban. Kálmánfi Béla is szinte az utolsó pillanatig - 1987-ben bekövetkezett haláláig - dolgozott témáján és több cikke, tanulmánya jelent meg országos szaklapokban s a helyi sajtóban. Kaposi Endrének - két jelentős helytörténeti tanulmánya (Mozi Esztergomban és Fotográfusok Esztergomban) mellett számos pedagógiai, művészeti és művészettörténeti cikke jelent meg az országos, a megyei és az esztergomi kiadványokban. Szilágyi Istvánnak két tanulmánya jelent meg az esztergomi tanítóképzés történetéről. Többen résztvettek a főiskola új tantervének és tantárgyi programjainak kidolgozásában, nevezetesen Budai István, Fazekas Sándomé, Gárdái Zoltán, Kaposi Endre, Pozsonyi Gabriella, Tóth Kálmán és Tóth Sándorné. A főiskola továbbra is rendszeresen szervezett az egész oktatói kart megmozgató és szakmai közönséget vonzó nyilvános tanszéki üléseket és tudományos napokat. Gyakran hívott meg neves előadókat, akiknek előadásaihoz oktatóink korreferátumai kapcsolódtak. A fontosabb évfordulókról a neveléstudományi, a marxizmus-leninizmus és a művészeti nevelési tanszék nyilvános tanszéki ülésein emlékeztek meg. A művészeti nevelési tanszék 1981-ben újabb Bartók-, 1982-ben Kodály-emlékülést tartott. Marx halálának 100. évfordulóján a nordhauseni képző igazgatója volt meghívott előadó. A felsőfokú tanítóképzés 25 éves jubileumán rendezett felolvasó ülésen Gábris József, Müllerné Seres Ágota előadásai hangzottak el. A fasizmus alóli felszabadulás 40. évfordulóján a tatai Művelődési és Ifjúsági Központtal közösen tartott felolvasó ülést a főiskola. A közművelődési szekcióban a főiskolát Győri Csaba, a közoktatáspolitikai szekcióban pedig Csiffáry Nándor, Gábris József. Bauer Klára és Horváth Gáborné képviselte előadásával. Az 1986. évi. Az iskolai testnevelés és sport helyzete 1945 után tárgyú - a testnevelési tanszék által szervezett - tudományos ülés mellett említésre méltó az 1988. évi már említett Vitéz János emlékülés, amelyen vendégelőadók társaságában előadást tartott Pozsonyi Gabriella, Szilágyi István, Müllerné Seres Ágota, Magyar György és Pál Lenke. Más hazai kutatóhelyekkel és tudományos intézményekkel csak egyéni és esetleges kapcsolatok alakultak ki, így például az OPI-val, az ELTE egyes tanszékeivel, más tanítóképző vagy tanárképző főiskolával. Néhány oktató tagja volt a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak és annak közleményeiben cikkeik jelentek meg (Gyarmati Lajos, Hegedűs Rajmund). A főiskolai tudományos élet egyik szervezője és koordinálója - a tanszéki munka mellett - a Tudományos Bizottság volt, melynek elnökét a főigazgató (igazgató) bízta meg, tagjait a tanszékek, a párt- és az ifjúsági szervezet delegálták. A TB éves munkatervek szerint végezte tevékenységét. Elnökei: Kálmánfi Béla, Hegedűs Rajmund, Gyarmati Lajos, Csiffáry Nándor és Gábris József voltak. 1982-ben a minisztérium pedagógusképző osztálya megvizsgáltatta a tanár- és tanítóképző főiskolákon és az óvónőképzőkben folyó neveléstudományi kutatások és a tudományos munka helyzetét. Összesítették azokat a tényezőket, amelyek akadályozói a kutatómunka eredményességének. A legfontosabbak ezek közül az anyagi és erkölcsi érde48