Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény oktatóinak tudományos és művészeti tevékenysége

Végvári I. János háromfős tanszéki munkacsoportja A népművészeti ismeretek oktatásának és alkalmazásának optimális módszerei a tanítóképzésben című témakörében anyaggyűjtést végzett és elkészített egy népművészeti diasorozatot. A közben Zsámbékra helyezett Szolga László és segítője. Nóvák Emil előző ciklusban indított kutatása is befejeződött, melynek anyaga az akkori tagozat által kiadott tanulmánykötetben jelent meg. 1986 után kutatási terv nem készült, helyette a főhatóság írt ki időszakonként pályázatot. A Művelődési Minisztérium 1986/88. évi pályázatára Budai István—Tóth Sándorné páros. Győri Csaba és Horváth Gáborné jelentkezett. Győri Csaba tanító-közművelődési szakos képzési kísérlet a tanítóképző főiskolákon című kutatásának célja volt olyan szakemberek képzési modelljének kimunkálása, akik képesek a helyi társadalom sajátos és változó szükségleteinek megfelelő szervező, irányító szerepet vállalni a település szociális és kulturális folyamataiban. Meggyőződése szerint erre a szerepre a legmegfelelőbb felkészítést a tanítóképzés és a közművelődési szakos képzés összekapcsolásával, integrálásával lehet elérni. Hasonló célú kísérletek központi támogatásának elnyerését célozták a később készülő kutatási pályázatok is, mégpedig a neveléstudományi tanszék gondozásában, - együttműködve a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával - négyéves szociálpedagógus-képzés. valamint az idegennyelvi tanszék, Fazekas Sándomé irányításával a négyéves szlovák tanítóképzés terve. Horváth Gáborné Kommunikáció központú orosz nyelvoktatás a gimnáziumban című témája nem tartozott szorosan a főiskola profiljába, azonban a hetvenes évektől foglalkozott a tankönyvírás elméleti és gyakorlati kérdéseivel, lektorált, műfordított és módszertani cikkeket írt. Fenti két témánkon kívül központilag támogatott a Kaposi Endre vezetésével az 1988/89. tanévtől indított Integratív esztétikai nevelési kísérlet az általános iskola 1-3. osztályában és a tanítóképzésben című téma. Központi támogatások nélkül, tanszéki keretekben is komoly kutatások folytak. Az egyik a Szövegfeldolgozási modellek az alsótagozatban folyó anyanyelvi nevelés számára című -, a másik a Speciális nyelvtanulási képességek fejlesztése az alsótagozatos idegennyelv-oktatásban című kollektív téma. Mindkettő vezetője Pozsonyi Gabriella volt. Gyárfásné Kincses Edit a főiskola egyik műfordítója (németből, angolból és oroszból), tudományos kutató. Megjelent a Versek - elemzések a 3. osztályban című könyve (társszerző Pozsonyi Gabriella), kísérletét folytatta a 4. osztályban is. 1981-ben résztvett a Komárom Megyei Tanács kéthónapos alkotói pályázatán, tanulmányban számolt be Csepreghy Ferenc drámaíró esztergomi pályakezdéséről, valamint a színházkultúra és a munkásművelődés múlt század közepi esztergomi helyzetéről. Fazekas Sándomé magyar és szlovák jelzős szerkezetek kontrasztív vizsgálata kandidátusi dolgozatának témája volt. Jelentős helytörténeti kutatás fejeződött be 1986-ban. megjelent a Balassa Bálint Társaság és a városi tanács közös kiadásában Esztergom város iparának története. Ebben a főtanulmányt Gyarmati Lajos írta. Jelentős kutatómunkát végeztek Hegedűs Rajmund és Csiffáry Nándor. Gábris József az esztergomi tanítóképzés történetével foglalkozott. Számos cikke, tanulmánya jelent meg az oktató-nevelő munka aktuális kérdéseiről a helyi sajtóban és a FEB-kiadványokban. Csiffáry Nándor - amellett, hogy feltárta Eszter47