Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény oktatóinak tudományos és művészeti tevékenysége

a közoktatás fejlesztését kívánták szolgálni és a kutatás több oktató összefogásával tör­tént. Figyelmet fordított az irányítás arra, hogy a létrejött csoportoknak hallgatói tagjai is legyenek. Az oktatók több téma gondozását vállalták, mint az előző' ciklusban, de a fő­irányba kevés volt besorolható. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv úgynevezett 6. számú kutatási fő­irányához kapcsolódik Csikesz Erzsébet Irodalmi nevelés (szövegértelmezés) az alsó ta­gozatban c. témája, mely a tervidőszakon túlnyúló kísérlet volt. Célja az új alsó tagoza­tos tanterv reformjának előkészítése kertében az olvasástanítás korszerűsítése, az irodal­mi-nevelés centrikussá tétele. A kísérlet nagy apparátussal, 175 gyakorlóiskolai és külső általános iskolai tanító és főiskolai hallgató bevonásával eredményesen folyt. Együttműködtek a más képzőkben folyó, a kísérlethez kapcsolódó témák kutatóival is. Gyakorlóiskolából munkatársai voltak Benőcz Ferencné, Misznéder Jánosné, Miavecz Jenőné. Németh Lászlóné. Bánhalmi Ernőné és Lantai Kálmánná. A tanszéki kutatási tervekben több téma szerepelt. Kaposi Endre Realizmus a fotó­művészetben című témája a főiskolai művészeti nevelőmunkához adott segítséget. Gyar­mati Lajos egyik témája (Az egységes követelményrendszer kimunkálása) a tanszéki ok­tató-nevelőmunkát alapozza meg, másik témája (Esztergom város társadalmi-gazdasági fejlődése a felszabadulás után) hézagpótló helytörténeti kutatás. Hegedűs Rajmund hézagpótló helytörténeti kutatást végzett. Publikált Esztergom művelődéstörténeti viszonyainak alakulása a 17. század végétől a 19. század végéig tárgykörben. A korrekciós első osztályban folyó oktató-nevelő munkához készült Útmutató írá­sában résztvettek Gaál Árpád. Pozsonyi Gabriella (szerkesztő) és Török Józsefné. Szóda Ferenc szerkesztette a Technika tantárgypedagógia egységes jegyzetet. Az ál­talános iskolai kísérleti tankönyvek bírálatában öt gyakorlóiskolai tanító és tanár vett részt. Különböző kísérletekben (pl. mikrotanítások magnetofon felvétellel, vizuális neve­lés, stb.) szintén résztvettek gyakorlóiskolai nevelők. A tervidőszakban rekord számú - különböző témájú, változó értékű - publikáció és publikálásra vagy belső használatra kész írás született (112). A régiek mellé új helytör­téneti kutatók sorakoztak fel. mint Nagy Lajos, Gács Andrásné, Szilágyi István és Ma­gyar György. Meg kell említeni, hogy az Esztergom 1945—1975 című tanulmánygyűj­temény kilenc szerzője közül hat a főiskola oktatója (Csiffáry Nándor, Gábris József, Gyarmati Lajos, Kaposi Endre, Kálmánfi Béla, Szóda Ferenc). A kötetet Gyarmati La­jos szerkesztette. A főiskola 1981—85. évi kutatási tervében 10 téma szerepelt. Csikesz Erzsébet. Tóth Sándorné. Hetényi Bálint és Gárdái Zoltán a már megkezdett munkájukat folytat­ták. A Csikesz Erzsébet által irányított kutatás, melybe közben új oktatók is bekapcso­lódtak. ebben az időszakban befejeződött. Szabó Zsuzsa Testnevelés az alsótagozat napköziotthoni nevelőmunkájában című kutatását teljesítette, melyről publikációja jelent meg. Gaál Árpád A szociálpszichológia eredményeinek felhasználási lehetőségei a peda­gógus nevelő-oktató munkájában, különös tekintettel az általános iskola alsó tagozatára című témájában ütemterve szerint haladt. A hallgatókat is bevonta kutatásába, résztémák­ból több szakdolgozat és diákköri dolgozat is készült. 46

Next

/
Thumbnails
Contents