Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - A képzés tartalmi kérdései

Hosszú ideig meghatározó szerepet töltött be a fó'iskolai hallgatók közműveló'dési igényeinek kielégítésében, e munka koordinálásában, a jelöltek közművelődési munkára való felkészítésében az ifjúsági klub. Szervezeti kerete a hatvanas évek második felére alakult ki Solva Ifjúsági Klub néven. Munkáját választott vezetőség irányította, melyet a nyelvi és irodalmi, majd megalakulása után a közművelődési tanszék támogatott, tanárvezetői Hegedűs Rajmund, majd Kéri Teréz, illetve Abai Ilona. A klubtevékenység kiemelkedő szakasza a hetvenes évekre tehető. A „Kiváló Ifjúsági Klub" címet is elnyerték. Választott ifjúsági vezetői ebben az időszakban Veres István és Nyikuly Katalin. Ekkor alakult ki gyümölcsözőnek ígérkező fellendülés a Vármúzeum és a klub között. A vár Telegdy Rondelláját a főiskola hallgatói tanáraik irányításával, társadalmi munkával használhatóvá tették. 1977. október 20-án együttműködési szerződést írt alá a Vármúzeum és a főiskola képviselője. A megállapodás a további együttműködést, illetve a felújított műemlékrész közös használatát szabályozta. A kedvezőnek ígérkező feltételek létrejötte után a klubvezetőség öt szekció köré csoportosította a munkát. Ezek: a film. a zenei, az előadóművészeti, a képzőművészeti és a politikai szekció. A Rondellát meghatározott napokon használhatta a főiskola, ahol több - a klub programját meghaladó - rendezvény is volt (szlovák est Mikulás-ünnepség, kiállítások, klubestek stb.). 1979 őszén kísérlet történt arra. hogy a hatvanas években jól bevált találkozókat felújítsák, amikor az előző években végzettek összejönnek és kicserélik a pályakezdéssel összefüggő tapasztalataikat. Ez alkalommal meghívták a végzős évfolyam hallgatóit is, akik az általuk még ismert, volt diáktársaikat hallgathatták. E találkozónak is a Rondella adott helyet. sajnos azonban az első lépést nem követték a továbbiak. Az általuk felújított épületrészt a diákok rövid ideig használhatták. Egyrészt, mert kívánt járulékos helyiségei nem készültek el. másrészt a két intézmény együttműködésében zavarok keletkeztek. A klub legerősebb szekciói később önállósultak. A zenei szekcióból jött létre a már említett Ifjú Zenebarátok Köre, az előadóművészetiből a rövid ideig működő színjátszórendezői speciálkollégium, a filmbarátból az önálló filmklub, mely változó eredménnyel ugyan, de a nyelvi és irodalmi szakcsoport oktatóinak támogatásával már a hatvanas évek közepétől működött. A 80-100 klubtag számára a vetítések előtt szakemberek tartottak előadást. A műsorban játék- és oktatófilmek vetítése egyaránt szerepelt. Egy-két premier előtti bemutató, filmankét is színesítette a programot. A hetvenes évek végén vezetője Pifkó Péter, majd Nyikuly Katalin. a nyolcvanas évektől Gelencsér Géza. A programok zöme a főiskola épületében bonyolódott, ahol közben játékfilmek bemutatására is alkalmas terem kialakítására került sor. A hosszú évekig figyelemreméltó munkát végző ifjúsági klub munkája az 1980-as évek második felében fokozatosan gyengült. A fotószakkör Csiffáry Nándor vezetésével már az első tanévben megszerveződött. Az itt tevékenykedő néhány hallgató egyrészt elsajátította, tökéletesítette a fényképezéssel, a filmek előhívásával, illetve a képek készítésével összefüggő ismereteket, másrészt gyakorlati jellegű igényeket elégített ki. Megörökítette az intézmény eseményeit. A tagjai által készített felvételek az esemény másnapján már a faliújságon voltak láthatók. Eveken keresztül fotóalbumot készítettek, melyben megörökítették egy-egy tanév főbb eseményeit. A szakkör a következő évtizedben is működött, de kisebb létszámmal, a főiskola napi igényeit az előző korszakhoz viszonyítva korlátozottabban elégítette ki, igényesebb munkák készítésére törekedett. A hetvenes években Horváth Zsolt vezette. 35