Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - A képzés tartalmi kérdései

Az énekkar tagjai közül többen tagjai a városban működő Balassi és Monteverdi kórusnak is. Mátyás Ferenc vezetésével az oktatók és hallgatók egy csoportja zenekart hozott létre. A hatvanas években rendszeresek voltak lemezhallgató estek, melyeken az oktatók ismertető, bevezető előadási tartottak. Az ifjú zenebarátok köre 1978-ban alakult Kálmánfi Béla irányításával. Ezt meg­előzően a klub keretében működött zenei szekció. A zenebarát körnek többször voltak országos hírű vendégei. Ária- és dalestek, hangszeres bemutatók alkalmával fiatal művé­szek adtak műsort az érdeklődők részére. Rendezvényein zeneismereti előadások is elhangzottak. Ezek révén a hallgatók megismerkedhettek Esztergom zenei emlékeivel, a modern zene jellemzőivel és mestereivel, a város és környéke magyar és nemzetiségi népdalaival. A zenei rendezvények mellett táncházat is szervezett a kör a budapesti Kas­sák Klub és a Sebő Együttes támogatásával. Zenei estjeinek kiemelkedő vendégei vol­tak: Szokolay Sándor Kossuth díjas zeneszerző, Jeney Zoltán zeneszerző, a KISZ Zenei Stúdiójának tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Musica Antiqua Együttese és a Kaláka Együttes. A 30-40 klubtagnak többször nyílott alkalma a budapesti koncertek kedvezményes látogatására. A kör később Némethné Zoller Éva vezetésével működött. Az elfoglaltságok növekedése és az érdeklődés lanyhulása miatt 1988-ban megszűnt. A hetvenes évek második felében karvezetői tanfolyam indul, elsősorban az ének­zenei szakkollégiumot végző hallgatók számára. A Népművelési Intézet által meghirde­tett négyféléves kurzus egyhetes karvezetői táborral zárult. A tanfolyamot három alka­lommal indították el, az első 1979-ben fejeződött be. Egy-egy kurzus létszáma 8-10 fő volt. Irányítója, szervezője Némethné Zoller Éva. Az irodalmi színpad, mely együtt született a felsőfokú képzéssel, kezdetben Komját Ala­dár, majd Babits Mihály nevét viselte. Létrehozói Gács Andrásné, illetve Szilvay Gvuláné. El­ső nyilvános bemutatkozásuk az 1962-ben rendezett Komját-est volt. Helyi kiejtési és vers­mondó versenyeket, író-olvasó, előadóművész találkozókat szerveztek. A hatvanas évek első felében ennek keretében látogatott - többek között - az intézetbe Bánffy György. Jancsó Ad­rienn. Keres Emil, Rákos Sándor. Sándor Judit, Váci Mihály. Veres Péter, akinek itteni sze­replését majd két évtizeddel később külön kiadványban örökítette meg a főiskola. A hetvenes években Örkény István, Moldova György és Csoóri Sándor is találkozott az érdeklődőkkel. A színpad tagjai állandó szereplői a főiskolai ünnepélyeknek, emlékműsoroknak. Fő­leg a hatvanas években szorosan együttműködtek a városban és a környéken tevékenyke­dő hasonló jellegű csoportokkal. A hetvenes évek végétől a befelé fordulás, egy ideig a ha­nyatlás voltjellemző munkájukra. Az énekkarhoz hasonlóan egyre kevesebbet léptek a kö­zönség elé. A tömegigény kielégítése helyett mindkét együttes a munka minőségére kívánta helyezni a hangsúlyt. Mindvégig viszont rendszeres szereplői az országos szava­ló-, prózamondó- és a helyes kiejtési versenyeknek, az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok bemutatóinak. 1978-ban Mrozek „A nyílt tengeren" c. darabjának a színreviteléért bronz diplomát kaptak. Kész műsoraikat elvitték Esztergom klubjaiba. Részt vettek Kis­béren a Jászai Mari. Egerben a Gárdonyi Géza szavalóversenyen. Szegeden a JATE aulá­jában. 1979-ben a Műszaki Főiskolán tartottak bemutatót. Jól sikerült Móra-Móricz pró­zamondó versenyt és Weöres Sándor: Töredékek a „Teljesség felé"-ből bemutatót tartot­tak a főiskolán 1979-ben. A 6-10 tagú csoport munkáját a hetvenes évektől Pál Lenke, Csikesz Erzsébet, Zirkuli Péterné, Pazonyi Judit és Gyárfásné Kincses Edit segítették. 34

Next

/
Thumbnails
Contents