Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

„Ö\C ITU (2. AP A6TRA" (így jutunk a teljességbe) Elgondolásom szerint - hiszen a Búbánat-völgy rendezési tervében három tó megépíthetősége szerepel - a harmadik tavat is meg kell építeni, így lesz a mű teljes, befejezett. Elkészített számításaim erre lehetőséget mutattak, hiszen az előkalkulált bevételek és kiadások mérlege pozitív volt. Még az 1972. évi évnyitó közgyűlésen ismertettem a Búbánat-völgy kultúrált és Esztergom lakossági igényeit is tartalmazó fejlesztési tervet, a tavak körüli területre vonatkozó rendezési, parkosítási terveimet, a harmadik tó szükségszerű megvalósítását és a halneveléssel kapcsolatos elképzelésemet, számszerű kalkulációval alátámasztva. Bejelentettem akkor a közgyűlésnek, hogy ha elfogadják tervemet, még az eddiginél is takarékosabban, minden „garast fogunkhoz verve" gazdálkodunk. A két horgászversenyen és ivadék, valamint haltáp beszerzésen kívül, csak az egyesületi élet biztosításához nélkülözhetetlen kiadást irányozzuk elő. (Ez a vezetőség néhány „Laboros" tagjának nem volt ínyére, mert jutalmazást akartak...) Ismertettem, hogy az építendő Nevelő-tóba a TEHAG-tól beszerzett egynyaras ponty ivadékot telepítünk. Az 5-7 dkg-os ivadékot 22-25 dkg-os ún. kétnyaras állománnyá neveljük megfelelő etetési program alkalmazásával. Ezt az állományt a MINI-tóba helyezzük és ún. háromnyaras, azaz 1,4-1,8 kg/db súlyúra neveljük. A horogérett háromnyaras állományt a Kerek-tóba telepítjük halasításként. Számításom szerint 12-14 Ft/kg áron állítunk elő horogérett halat, szemben a HTSZ-től vásárolt hal 35 Ft/kg eladási árával. Indoklásomban megemlítettem: mindezt annak érdekében tesszük, hogy a területi és tagdíj összege minél kisebb legyen. A közgyűlés megvitatta a javaslatot és 92%-os többséggel megvalósításra elfogadta a Nevelő-tó megépítését és a völgy parkosítási elgondolását. Utasította a vezetőséget a tervezési-, engedélyezési és kivitelezési eljárás lefolytatására. A tervezői megbízást a helyi Vízgazdálkodási Iroda - Szederkényi Miklós - vállalta el, a kész tervdokumentációt a tatai szakaszmérnökség jóváhagyta, a városi tanács engedélyezte. A terv szerinti földmunkát a korábban megismert DTTTV végezte. A zsilip és a hozzátartozó vashíd kiviteli munkáit a Labor MIM épület karbantartó csoportja és a TMK osztálya végezte. Megállapodtunk, hogy a Labor MIM által végzett munkát utókalkulációs alapon számoljuk el és fizetjük ki. A tervezett tó területét gaz és nád borította. Kaszával és sarlóval felszerelkezve, mintegy százan nekiláttunk a nád irtásához. Peti horgásztárs gázolajat hozott és kézi fecskendővel spriccelte a nádra. Kértem, hogy előbb 2-3 m szélességben a tervezett gát előtt irtsuk ki a nádat, nehogy az egész völgy nádasa lángra kapjon. Nem fogadta el a javaslatomat és meggyújtotta a nádat. Olyan tűztenger keletkezett, hogy az ott lakók is kannákban hordták a vizet az oltáshoz, mert félő volt, hogy a kis hétvégi házak is kigyulladnak. Mikor Peti látta, hogy mit csinált, csak annyit mondott: „Nem gondoltam, hogy ilyen nagy tűz lesz." Az ott tartózkodók - főleg a nyári laktulajdonosok - „dicsérték" okosságát. A földmunka és a zsilip építése megkezdődött. A munkaterület átadása 1976. május 20-án volt. A tóépítés időszakában teljes munkaidőmet lefoglalta a Dorog-Esztergom hőtávvezeték kiviteli munkáinak irányítása és ellenőrzése. (Mint alkalmatlan vezetéket le akarták bontani. Vállaltam, hogy a sok-sok hiba kiküszöbölésével üzemképes lesz a rendszer. Erveimet elfogadták - köszönhetem Szeidliné Argyelán Júlia és Homor Kálmán érvelésének is - a jelenlegi működése igazolja vállalásom helyességét.) 19