Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája

Tartalom - Bevezetés

1 folyamatosan kísérletezett a könyvtár jobb elhelyezésére. Az irattári anyag feldolgozása során derült ki: Martsa három könyvtári célra alkalmas középületet is javasolt a gondok megoldására, de mindhárom kísérlete kudarcba fulladt. Martsát azonban nem csüggesztette el a helyi hatóságok közömbössége, felvállalta egy új könyvtárépület felépítését. A városban mindaddig a régi épületeket alakítgatták, újítgatták a megfelelő célokra: óvodának, iskolának, kulturális otthonnak. Martsa Alajos különböző tisztségeket is betöltött Esztergom városa életében, és ezeket felhasználva megpróbált segíteni mindazokon, akik a segítségét kérték ügyes-bajos dolgaikban. Hagyatékában számos, a város érdekében írt levele maradt fenn. Hagyatékának gondozója , a művészettörténész M. Szűcs Ilona, Martsa öccsének felesége. A két lábára sánta, botjára támaszkodó művészember a kortársak szerint jó kapcsolatteremtő képessége révén könnyen szót értett mindenkivel: munkással, pappal, művésszel, tanárral, úgy tűnik, csak a helyi hatóságokkal voltak nehézségei... Példa értékű a meggyőződéses kommunista Martsa hozzáállása a teljesen különböző világnézetet vallókhoz is, akikben nem az ellenséget, hanem az embert látta. Ez olvasható ki abből a levélből is, melyet Szalóczi Pál szerzetesnek írt: ,,Pelbárt. Emberséges baráti soraid csaknem megkönnyeztek. Évtizedekben számolhatjuk már ismeretségünket és barátságunkat. És ha más világnézet platformján is indultunk, de szándékaink és céljaink tekintetében, emberszeretetünkben egynek érezzük becsületbeli kötelességeinket. Rokont érző vonzalmaim kifejezése irántatok részemre is nehezen fogalmazható szavak Meg sem kísérlem... Testvéri jóbarátsággal és szeretettel gondolok mindig Farkas Lacira és mindnyájatokra, akiket az ő körében ismertem meg. " (Martsa Alajos kéziratos levélfogalmazványa, dátum nélkül, M. Szűcs Ilona tulajdona.) Dolgozatomnak szándékában áll végigkísérni az új könyvtár megálmodásától a felépítéséig tartó időszakot - az intézmény mai munkatársaként valószínűleg elfogultan - de nem feledve azt a tényt sem, hogy akkortájt, a hatvanas években, virágkorát élte Magyarországon a könyvtárépítés, átalakítás, bővités. A könyvtári irattári anyagból és a kortársak, barátok elbeszéléseiből rekonstruálódik a kor és egy nem mindennapi ember: Martsa Alajos termékeny életútja. 2