Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája

Tartalom - A főjegyzői irodától a művelődési otthonig

3 2. A főjegyzői irodától a művelődési otthonig Első közkönyvtárát Esztergom Helischer József (Esztergom 1799-1844) városi tanácsosnak köszönheti, aki 2538 kötetből, valamint több kéziratból, térképből és néhány ősnyomtatványból álló gyűjteményét 1844-ben végrendeletében a városra hagyta és 3000 váltó forintot biztosított a gyarapításra: ,, Minthogy bizonyos volna az, hogy a tudományok virágoztatnák a köztársaságokat, azoknak pedig tenyésztésökre egyik fő eszköz volnának a könyvtárat.. kedves szülőföldem azonban eddig ilyen intézetnek hijjával volna... Javaim jelesebb részét tévő, kétezerötszáz egynéhány darabból álló könyvtáramat... ezen Nemes... Esztergom városának oda ajándékozom kérvén a tisztelt Várost, hogy ezen tsupán alapul szolgálandó, jövendőben más, boldogabb Hazafiak által szaporítandó álldozatomat olly szívességgel fogadni méltóztassanak, mint amilyenből az származott... " '8 A hagyatékozó gyűjteményének nyomtatott műveiről maga készített - nyelvek szerinti csoportosítással - leltárkönyveket, a történelem és a földrajz osztályain belül külön szakcsoportonként szerepeltette a megyéről, ill. a városról szóló irodalmat. A négy leltárkönyvből három ma is megtalálható a könyvtárban. Az első katalóguskötet a latin nyelvű nyomtatott könyveket tartalmazza, a második kötetben a magyar nyelven megjelent művek mellett csekély számú angol, francia, olasz és német nyelvű könyvét sorolta fel. A harmadik katalóguskötetben a gyűjteményében levő könyvek alapján az egyes európai országok történetére utaló tárgymutatót készített. Helischer József könyvtárát Subich Ferenc királyi ügyigazgató könyv-és kéziratgyüjteményével 1 Az alapító okirat a Babits Mihály Városi Könyvtár tulajdona