Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

Én is 1860-ik évi decemb 12-én és folytatólag bíbornok herceg Scitovszky Megyei Jánosnak, Magyarország prímásának, mint főispánnak elnöklete alatt tartott főorvos Esztergom vármegye állandó önkormányzati gyűlésén megyei főorvosnak vá- lettem lasztattam meg, illetőleg általa kineveztettem. Ugyanis decemb 11-től egész 15-ig tartott a megyei tisztválasztó gyű­lés, mely alatt az elnöklő cardinalis főispán iránt - szabadelvű és atyai fellé­pésénél fogva - szeretet és mély tisztelet nyilvánult meg. Oeminentiája a 48-iki törvényeket proclamálta és alapul vette fel; az ő magvas és diploma­ticus beszédének kiemelkedőbb helyeit viharos 'Éljen' kísérte, és ily szel­lemben lett a másnapi választás megejtve. A tisztikarnak majd harmada a '48 és '49-iki emberek, miután a megyedi szabadelvű választók e férfiak belépését követelték. Az én hazafias tevékenységemet - 21 éves gyakorlaton szerzett érdemei­met, s 10 évi szolgálatomat - tekintve, Oeminentiája a közönségnek főorvos­nak ajánlott, és a jelenlevő választók élénk éljenzéssel üdvözöltek. Meg let­tem választva és kinevezve is. Ezen időszak azért is nevezetes Esztergomra nézve, mert a városunk élénk és országos jellegűvé vált, miután a másnapi országos conferentiára már javá­ban gyűltek az előkelő országos emberek. Valóban finom és nemes arcokat le­hetett látni, nekem is feltűnt egy Teleki, Széchenyi, Podmaniczky, Károlyi stb. A hangulat a pesti capacitások után a '48-nak követelése mellett másra ki nem terjedvén - ilyen értelemben írtam Zipfernek is a conferentiáról. December 18-án tartatott az Országos Conferentia, mely 10 órától l-ig tartott. B. Wenckheim Béla egy szép beszédben a 48-iki választási törvénye­ket kívánta az alkotmány kiindulási alapjául, őt követte Dessewffy Emil, Barkóczy, b. Eötvös. Jelen voltak: Zsedényi, Somssich, Zichy, Szakács, gr. Andrássy Gyula, Ghyczy, Pap Móritz - és közeli rokonom az országos hírű budai Ráth Péter gyógyszerész. 1860-ik év juli 10-én Majthényi Adolf udvardi plebánus esperes, utóbb esztergomi kanonok egy levelet intézett hozzám, melyben barátságosan meg­hívott a Szent Márton hegyen készült nagyszerű kálvária ünnepélyes beszen­telésére. Ezen beszentelést bíbornok hercegprímás Scitovszky János végezte, az erdélyi püspök, Haynald Lajos tartotta a szentbeszédet 1860 septemb 16-án, mely napon a házi úr pompásan megvendégelt. Jelen voltam a szép ünnepélyen, melyen a Szózat ezer torokból elénekel­tetett, és sok szép hazafias vitatkozás történt az ország helyzetéről; az ünne­pélynek csak külszíne volt egyházi, de valóságban ez egy országos politikai összejövetel volt, mely az ezt szorgalmazó plcbánusnak meghozta nemsokára a kanonokságot. Beállott a magyar provisorium, de nem a teljes alkotmány, bár ezen ma­gyar kormány már nagyon megközelítette a '48 előtti alkotmányt, mégsem elégítette ki a nemzetet, mely tömegesen ellennyilatkozott, és a valódi parla­87

Next

/
Thumbnails
Contents